Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

I. Levéltári kérdések

3. A fond A fondról egyértelműen azt állítjuk, hogy nem azonos a funkcionális halmazzal, és közöttük lényeges különbségek vannak. A funkcionális halmazban a fond szempontjából két lényeges kvantitatív folyamat zajlik - a halmaz elemeinek száma kontiutíven növekszik, - a halmaz elemeinek száma fázisszerűen csökken. A funkcionális halmazoktól azt az elvárt állapotot, hogy mindig azokat az iratokat tartalmazzák, melyekre a szervezetnek működéséhez szüksége van, ez a két folyamat szabályozza. A fondképződés szempontjából a második folyamatnak van elsősorban jelentősége, mert ha a funkcionális halmazoknak nem lennének „fázisváltozásai", a levéltárnak nem lenne módja a fond előállítására. A fond iratait, függetlenül attól, hogy a funkcionális halmaznak milyen a rendszere, bármilyen rendszer szerint rendezhetik. A fondot, függetlenül attól, hogy iratait milyen rendszer szerint rendezték, újra feloszthatjuk, újra rendezhetjük - a címző szerinti részhalmazra és ezt címzett szerinti blokkokra, - címzett szerinti részhalmazra és ezt címző szerinti blokkokra. Ha a fond iratait részhalmazokra osztjuk és blokkokra tagoljuk, nyilvánvalóan kiderül, hogy az iratok értékelése nem volt tekintettel - sem a szervezetek értékbesorolására - sem a levéltár gyűjtőkörére. Ennek következményeképpen a címző és a címzett részhalmazokban egyaránt találhatunk olyan blokkokat, melyeket - értékhatár alattinak minősített szervezeteknek címeztek, vagy ilyen szervezetek voltak a címzők, - más levéltárak gyűjtőkörébe tartozó szevezeteknek címeztek, vagy ilyen szervezetek voltak a címzők. Az ilyen blokkok nem úgy fognak viselkedni, mint igazi pandan blokkok, mert - a blokk párja, vagy azért mert az egész funkcionális halmazt érték alá minősítették, vagy azért, mert csak az egyik blokkba tartozó iratokat minősítették levéltári értékűnek, nem maradt fenn; - blokk párja fennmaradhat, de más levéltárban, mert a másik szervezet ennek a levéltárnak a gyűjtőkörébe tartozik. A későbbiekben majd láthatjuk, hogy nem kizárt dolog olyan „fond" előállítása sem, mely funkcionális halmazából eredetileg nem állítottak elő fondot, vagy más levéltár gyűjtőkörébe tartozik. Amikor egy fondot részhalmazokra osztunk és blokkokra tagoljuk, mindegyik részhalmazban előfordulhatnak olyan blokkok, melyek címzései megegyezők lesznek. Ez abból következik, hogy ugyanannak a szervezetnek a neve egyszer mint címző, másszor meg címzett szerepel, de ezek nem pandan blokkok, mert bimorfjaik nem egyeznek meg. Egy fondon belül nem keletkeznek pandan blokkok, pandan blokkok csak két fond relációjában keletkeznek akkor, - ha legalább két egymással iratforgalmi kapcsolatban lévő szervezet funkcionális halmazát értékfelettinek minősítették; - ha a pandan blokkokat előzőleg mindkét fondban levéltári értékűnek minősítették, vagyis fennmaradtak olyan iratok, melyekből az ilyen blokkok rekonstruálhatók. Ebből következik, hogy nem keletkezhetnek pandan blokkok