Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

I. Levéltári kérdések

A címzett szerinti részhalmazt differenciálhatjuk azoknak a szervezeteknek nevével, melyek címezték, tehát a címzett szerinti részhalmazt a címzők szerint blokkokra tagolhatjuk. Ezek szerint bármelyik fond címző-címzett blokkjainak pandanja előfordulhat mint egy másik fond címzett-címző blokkja. Ebben az értelemben a bimorfok endogén és exogen blokkokat, pandan blokkokat állítanak elő. Ha arra a képtelenségre vállalkoznánk (akár csak képzeletben is), hogy az ország összes funkcionális halmazainak iratait egyetlen óriási halmazba, egy szuperhalmazba integráljuk, akkor egy ilyen szuperhalmazban - akár genetikus, akár funkcionális irányba fejlesztjük nyilvánvalóan kiderül a bimorfok pandan blokk képző tulajdonsága, s mivel a szuperhalmazban a funkcionális halmazok eleve elveszítik diszkrétségüket, a halmazban redundancia keletkezik, mert a bimorfok pandan blokkokba szerveződve elméletileg iratredundanciát állítanak elő. Ha igaz, hogy a bimorfok egy szuperhalmazban elvesztik (de legalább megváltoztatják) funkcionális tulajdonságukat, akkor ebből a tényből a levéltár a maga számára következtetéseket vonhat le, csak az a kérdés, hogy ezeket a következtetéseket mire és hogyan tudja felhasználni. III. A LEVÉLTÁR A következőkben kísérletet teszünk az eddig elmondottak alkalmazására és megpróbáljuk nyomon követni, hogy mi történik a fonddal, mi történik a levéltárban, ha a fondokat blokkokba szervezzük. i. A szervezetek és a levéltár A szervezetek funkcionális halmazukból szelekcióval időről időre előállítanak egy olyan halmazrészt, amely a levéltár állományába kerül. Egy funkcionális halmazból szelektált halmazrésznek azt a részét, amely a levéltár állományába kerül, fondnak szokták nevezni. Azt, hogy a levéltár a szelektált iratok közül melyiket veszi állományba, azt az irat értékétől teszi függővé, vagyis saját értékrendjét szembe állítja a szelektált halmazrésszel és csak a levéltár értéknormájának megfelelő iratokat veszi állományba. A fond tehát a funkcionális halmaznak az a szelektált halmazrésze, amelyet a levéltár saját értéknormái szerint „értékre redukál". Ezek szerint a fond nem fogható fel úgy, mint a levéltár állományába került funkcionális halmaz elkülönített része, de a funkcionális halmaz sem fogható fel úgy, mint amelynek egy halmazrésze a levéltárban van, mert közöttük - azon kívül, hogy egy harmadik részt (amire nincs szüksége a levéltárnak) megsemmisítsenek - még a következő különbségek is kimutathatók. Semmi kétség, a fond iratai a funkcionális halmazból származnak, és egy sor tulajdonságuk hasonló lehet, de a fond nem tekinthető sem genetikus halmaznak, sem funkcionális halmaznak, hanem egy harmadik halmazként fogható fel, mert nem csak előállításuk szempontjai, funkciója különböznek, hanem a két halmaz környezete is eltér, és ez a mi szempontunkból eléggé lényeges. Ha a levéltárat mint egy irathalmazt szembe állítjuk a funkcionális halmazokkal, lényeges különbségeket fogunk tapasztalni, mert - más célok hozzák létre a funkcionális halmazt, és más célok hozzák létre a levéltárat; - a funkcionális halmaz környezete a szervezete és szervezetének működésében játszik szerepet, ezzel szemben a fond halmazának környezete a levéltár és a levéltár működésében játszik szerepet;