Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

I. Levéltári kérdések

iratai jöhetnek számításba. Különösen érdekes például a bádeni felkelés iratanyaga, mivel az itteni eseményeknek nagyszámú magyar résztvevője is volt.

20 Fontosak a tartományi levéltárak 1850-1860-as évekből származó rendőrségi iratai, ahol - főként az észak-rajnai levéltárakban - iratokat találunk az 1848-as magyar forradalom emigránsairól, és adatokat remélhetünk a kialakuló munkásosztály külföldi kapcsolatairól is. Igen fontos feladat lenne a kereskedelmi kapcsolatok feltárása, amelyekről a megfelelő vám-nyilvántartások alapján - már a 18. század második felétől találunk adatokat. E tekintetben elsősorban a közelebb fekvő Bajorország levéltárai jöhetnek számításba. A Szövetségi Levéltár magyar hadtörténészek által sokat kutatott anyaga főként a két világháború közti időszakból, 1933-tól érdekes. A katonai és diplomáciai iratokból tanulmányozhatók a háború kitörésének előzményei, Magyarország hadbalépésének külföldi vonatkozásai. A nem állami levéltárak iratai közül elsőként az egyetemi anyakönyvekre kell felhívni a figyelmet, amelynek Heidelbergben, Freiburgban, Kölnben, Marburgban stb. tanuló magyarok adatait is tartalmazzák. Fontosak az egyházi levéltárak iratai is. A magyarországi katolikus egyháznak elsősorban a középkorban voltak német kapcsolatai, míg az evangélikus levéltárak anyagából a 16. század második felétől a lutheri reformáció magyarországi elterjedéséről remélhetünk adatokat. Luther családi és személyi iratai azonban szétszóródtak, végrendeletét például Budapesten, az Evangélikus Országos Levéltárban őrzik.