Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

I. Levéltári kérdések

véltártól és Budapest Főváros Levéltárától kapott ilyen jellegű adatokat, amelyeket a mindennapi munkánkban hasznosítunk. A Kapitalizmuskori Osztályon belül a jelenleg is sajátos arculatú Z szekció, a volt IV. osztály, végső fokon a Központi Gazdasági Levéltár jogutóda már 1975-ben tudott arról, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek irattárában értékes, régi iratanyagra bukkantak. Ezek átvétele körül évekig tartó vitánk volt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárral, mivel a vállalati irattár ellenőrzése ennek hatáskörébe tartozott. Végül a vita azzal dőlt el, javunkra, hogy 1981. január i-vel elvileg, 1981. október i-vel pedig valóságban is megkezdte működését az Új Magyar Központi Levéltár III. vagy Vállalati Osztálya. Ez az osztály vette gondozásába az Ózdi Kohászati Üzemek országos jelentőségű irattárát, miközben készségesen átengedte számunkra a kb. 3 fm terjedelmű, tőkés korszakbeli jogügyi iratanyagot, melyet 1983-ban beszállítottunk és a Rimamurány-Salgótarján Vasmű Rt. általunk őrzött fondjához csatoltunk. 1984- ben kezdetét vette a Magyar Királyi Államvasutak a hazai közlekedés szempontjából elsőrendű fontosságú szaklevéltárának a Magyar Országos Levéltárba való beszállítása. Az átvétel legalább egy, de talán több évtizede szerepelt már terveinkben. Ismeretes, hogy a MÁV illetékes vezetői az átadás elősegítése érdekében levéltári raktárrá átalakított kazánházunk egy részét saját költségükön állványokkal rendezték be. E nagy jelentőségű esemény után közvetlenül értesített bennünket az Új Magyar Központi Levéltár, hogy a Volán 1. sz. Vállalat, budapesti cég irattárának selejtezése során régi helyiérdekű vasúti anyagokra bukkantak. Ezek elkülönítésében segítettünk, jelenleg pedig folyamatban van a több folyóméter terjedelmű, értékes közlekedéstörténeti anyag beszállítása. Ugyancsak szorosan kapcsolódik a Magyar Kir. Államvasutak levéltárának átvételéhez egyetlen, ma is működő magánvasutunk, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. irattárában felfedezett, 1945 előtti, történeti értékű iratok átvételének ügye. Itt is iratselejtezés közben derült fény az ügyintézésben már nem szükséges, de nem selejtezhető iratokra. Munkatársaink az Új Magyar Központi Levéltár felhívása nyomán segítséget nyújtottak a vállalatnak a régi iratok számbavételében. Remélhető, hogy a közeljövőben e helyről is jelentős mennyiségű, régi iratanyag begyűjtésére kerül sor. Mindezek fontosságát azért kell hangsúlyoznunk, mert a Kereskedelemügyi Minisztérium iratanyaga 1944/1945-ben, Budapest ostroma alkalmával elpusztult. Mivel ez a minisztérium intézte a közlekedésügyeket is, ez utóbbiak felső fokon ma már csak a vasutak tevékenységében tükröződnek. 1985- ben pl. megtalálták a „Hangya" Termelő-Értékesítő- és Fogyasztási Szövetkezet régi iratait a Szövetkezeti Kutató Intézet Irattárában. A kb. fél folyóméter iratanyag beszállítása után rögtön értesítettük az Új Magyai Központi Levéltárat arról, hogy ugyanitt a náluk őrzött „Szövetkezetek Országos Szövetsége" (SZÖVOSZ) fondjának több csomóra tehető értékes része, iratok, sokszorosított körlevelek és több kiadvány található meg. Az Új Magyar Központi Levéltár az 1982. január i-i állapot szerint megjelentette a gyűjtőkörébe tartozó szervek sokszorosított jegyzékét, amit a III. vagy Vállalati Osztály illetékességi körébe sorolt vidéki vállalatok névjegyzéke egészített ki, míg a levéltárban őrzött iratanyag fond- és állagjegyzéke 1981-ben vált nyomtatásban hozzáférhetővé. E kiadványok nagyban segítették kapcsolataink elmélyítését. Értékes információkat legutóbb 1984-ben kaptunk az Új Magyar Központi Levéltártól. Felhívták figyelmünket a munkatársaik által felfedezett olyan vállalati iratokra, melyek begyűjtésére a Magyar Országos Levéltár Kapitalizmuskori Osztálya illetékes. Köztük a legfontosabbak a következők: 1. A Borsodi Szénbányák, Miskolc által az 1945 előtti évekből őrzött kb. másfél folyóméter iratanyaga, mely a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. fondjába tartozik.