Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)
I. Levéltári kérdések
Jegyzetek 1 1981. október-december folyamán felkerestük valamennyi megyei levéltárat, amelyektől a minisztérium Közgyűjteményi Főosztálya rendelkezése értelmében a mellékletben felsorolt vállalatok levéltári felügyeletét átvettük. A megyei levéltárak átadták részünkre az illető vállalatokra vonatkozó külső fonddossziékat, s ezen túlmenően is informáltak bennünket az ellenőrzések során szerzett tapasztalataikról, továbbá az ezen vállalatoktól eddig átvett iratanyagokról. Értékes segítségükért ezúton is köszönetet mondunk. A megbeszélésekről felvett jegyzőkönyvek az UMKL irattárában megtalálhatók. Az általuk átvett iratanyag mennyiségét az ott rögzített adatok alapján említem. 2 További négy megyében (Békés, Somogy, Szabolcs-Szatmár, Vas) a statisztikai kiadványok szerint legfeljebb 1-2 jelentősebb („A" kategóriájú) könnyűipari vagy élelmiszeripari vállalat található. Ezek átvétele eleve nem jött számításba, szoros helyi kötődésük miatt. 3 Mint a függelékből látható, lényegében teljes egészében az UMKL illetékességi körébe tartozik jelenleg a szénbányászat, a bauxitbányászat, az egyéb ércbányászati vállalatok, a villamosenergia ipar és az alumíniumkohászat. Jelentős részben hozzánk tartozik a vaskohászat, a kőolaj- és földgázkitermelés, kisebb részben a vegyipar és elenyésző arányban a gépipar és a textilipar. Ugyanakkor jó néhány iparág teljes egészében hiányzik gyűjtőkörünkből. 4 Ez további 68 szervet jelentett. A Minisztertanács, az Országos Tervhivatal, a KPM, az ÉVM, a KkM és a BkMstb. felügyelete alá tartozó - többnyire szolgáltató, tervező illetve kereskedelmi vállalatok azonban továbbra is az I. illetve II. osztály illetékességi körében maradtak. ! A tvr-ben és a LÜSZ-ben előírt 15 éves őrzési időtől mindkét esetben a szénbányászat irányításiszervezeti rendszerének 1980 óta bekövetkezett viharos átszervezése miatt kellett eltekintenünk. A Magyar Szénbányászati Trösztöt ugyanis 1980-ban megszüntették, de 1982-ben már jogutódait is átszervezték, és így lényegében nem volt olyan szerv, amely e jelentős mennyiségű és forrásértékű iratanyag gondját magára vállalta volna. * Ez is az egyik „zsákos" beszállítás eredménye. A fond terjedelme korábban 4445 fm volt, a gyarapodás tehát több mint 20%-ot jelent. Az újonnan átvett iratok legnagyobb részét a MASZOLAJ központ, illetve a tagvállalatok mérlegeinek és szöveges mérlegbeszámolóinak csaknem teljes sorozata képezi. Az iratanyagnak tehát nemcsak mennyisége, de forrásértéke is lényegesen megnőtt.
