Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

I. Levéltári kérdések

Tekintettel arra, hogy a javaslat a több mint 20 tervfájta közül csupán hármat ajánl teljes terjedelmében megőrzésre érdemesnek, a továbbiakban ezek tartalmát ismertetjük. I. A területrendezési tervek rendszere és fajtái: 1. Regionális rendezési tervek 1.1 Országos terv 1.2 Több megyét érintő tervek 1.3 Egyéb országos jelentőségű területegységek tervei (Határmenti területek, iparimezőgazdasági vagy üdülőterületek, tájvédelmi területek és körzetek, több megyét vagy a fővárost érintő területek, agglomerációk stb.) Ezekben a tervekben az adott térségek társadalmi-gazdasági, műszaki, természeti és ökológiai adottságait figyelembe véve hosszú távra határozzák meg a települések, az építmények és a műszaki (főleg a vonalas jellegű) hálózatok térbeli rendszerét, a területfelhasználás célszerű irányait, a települések közötti infrastrukturális rendszerek és létesítmények térbeli és funkcionális Összehangolásának szempontjait és követelményeit, valamint a környezetvédelem (környezetrendezés), területrendezési feladatait, illetve a tájrendezési elhatározásokat. A tervek egyes elemei nagy távlatra szóló megoldásokat tartalmazhatnak. 2. Településrendezési tervek 2.1 Általános 2.2 Összevont 2.3 Részletes 2.4 Egyéb rendezési tervek A? általános rendezési tervek egy vagy több településre (településcsoportra) együttesen, illetőleg a fővárosi kerületre vagy városrészre készülnek. Ezekben a tervekben a települések társadalmi-gazdasági, műszaki, természeti és ökológiai összefüggéseit figyelembe véve hosszú távra határozzák meg a települések szerkezetét és területfelhasználását, az épületek és más építmények, továbbá a műszaki infrastrukturális rendszerek térbeli elrendezését, valamint az épített környezet és a természeti értékek védelmét és továbbfejlesztését, a környezetvédelem és a tájrendezés követelményeit, a szabályozás elveit és főbb előírásait. Az összevont rendezési tervek egy vagy több kisebb településre (településcsoportra) készülhetnek. E tervek összevontan és szűkítetten tartalmazzák az általános és/vagy részletes rendezési terveket. A részletes rendezési tervek (az Országos Építésügyi Szabályzatban, illetve a fővárosban a Budapesti Városrendezési Szabályzatban meghatározott) jelentősebb vagy kisebb jelentőségű részletes rendezési tervek lehetnek. Ezekben a tervekben - a települési környezet minőségi és esztétikai követelményeinek megfelelően - egy vagy több középtávú időszakra határozzák meg egy-egy település (településrész) szerkezetét, a területfelhasználás módját, az épületek és más építmények területét, elhelyezésük követelményeit, a részletes síkrajzi és magassági szabályozást. Egyéb rendezési tervfajtákat a településrendezési intézkedések (pl. telekalakítás, közterületszabályozás) megtételéhez készítenek. II. Beruházási program A beruházási program (előírásokban, jogszabályokban beruházási javaslat néven is előfordul) olyan döntést megalapozó dokumentáció, mely részletesen ismerteti a beruházás (fejlesztés) tárgyát, indokolja *annak megvalósítását (szükségességét, időszerűségét, gazdaságosságát) és a választott- megoldást.