Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)
II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok
télen bőven volt hús-kínálat, de nem folyt kellő mértékű átvétel - hűtőházi kapacitáshiány miatt. Hajdú Ernőné végezetül kiemelte a termelésbecslések, statisztikai előjelzések megbízhatatlanságát (Ngy. N. - VI/313.) - Megjegyzendő, hogy a szállítással is sok baj volt; sokszor nem jutott el a vidéken átvett és raktározott készlet a városokba. 1947. jan.-ban pl. a főváros ellátásához nélkülözhetetlen napi 100 vagonos felhozatalt csak gépkocsik hatósági igénybevételével tudták biztosítani. A nyilvántartott készletek városokba szállításához a Termény forgalom Miniszteri biztosa ütemtervet készített, melyet aztán akár rendőri segédlettel is törekedett betartatni. UMKL GF Stab. u. XXVIII/2-e és XIV/i-c (5941/1947). 177 UMKL GF Stab. u. XLI/34. * 178 Uo. XLII/34. 179 Uo. XLV/15-e. 180 Uo. XXVIII/2-d. 181 Vizsgálat a Közellátásügyi Minisztérium jegyosztályán és 28 közellátási felügyelőségen 1947. febr. 25., márc. 17. - UMKL GF. Stab. u. XXVIH/2. és XIV/i-c. 182 A parasztgazdaságok részletes nagyságcsoportjainak egyes termelési és üzemi adatai, Bp. 1948, 20 - és A mezőgazdasági népességnél visszamaradt főbb terménymennyiségek 1949. ápr. 1. - UMKL Szobek - 31. t. 183 A 26% természetesen átlagot jelent. Az aszály és a terméseredmények ill. a birtokmegoszlás különbözősége folytán országrészenként eltérő volt a termés begyűjtött hányada: az Alföldön 27,2%, a Dunántúlon 25,6%, Északon 22,5% (Hajdú megyében az arány 32,2% Borsodban csak 21,1% volt). A begyűjtött gabona aránya a terméshez - UMKL Szobek - 21. t. 184 Ngy. N. H/647 (1946. júl. 31.) 185 Uo. III/885. (1946. szept. 27.) 186 A kormány célja az volt, hogy 1938-hoz képest a lakosság az élelmezési költségek 52, a lakásköltségek 80, a fűtési és kultúrszükségleti költségek 50, a háztartási-ruházkodási költségek 20%-át elégíthesse ki (Berend... i. m. 192.). 187 Az átlagszámítás persze mindig sok kétséget hagy maga után; az egyes cikkek árainak mechanikus átlaga ugyanis messze nem azonos azzal átlagárral, ami az egyes cikkek mennyiségi értékeit is figyelembe veszi az áruforgalomban. így, csak a erményforgalomban mennyiségileg legjelentősebb kenyérgabona árakat véve figyelembe, a 3,5-ös szorzó a valóságban bizonyosan kisebb volt. 188 Berend... i. m. 193. 189 Mezőgazdasági áralakulás a valutastabilizáció után... i. m. 17. 190 Uo. 18. 191 10901/1946. KM sz. r. - MK. 213. (szept. 19.) 192 Ngy. N. - II/823/1946. aug. 7-) 193 KU 1946. okt. 25. („A valóság megoldása") 194 Uo. 1946. okt. 8. (Nagy Ferenc kecskeméti beszéde). Nagy Ferenc a kisgazda áldozatokkal pártja 1946 kora tavaszán és azt követően, az újabb kormányzati válságok során elszenvedett vereségeire utalt (Sulyok Dezső és hívei kizárása a pártból, a törvényhatósági és községi választások elnapolása, a paraszti érdekképviselet kisgazda elképzelések szerinti megoldásának meghiúsulása, a végrehajtó hatalomban a választási eredményeknek megfelelően arányos kisgazda részesedés megakadályozása). Nagy Ferenc az MKP III. Kongresszusán elhangzott „ki a nép ellenségeivel a koalícióból" jelszóra reagált, amikor elutasította az újabb engedményeket s olyan pártközi együttműködést követelt, amelyben részt vehet pártja minden tagja. Itt hangja élesre váltott: a demokrácia nem enged kisebbségi diktatúrát... 195 Uo. 1947. ápr. 26. 196 Uo. 1947. ápr. 27. („A mezőgazdasági árak kérdése") 197 Ngy. N. IV/141. 198 SzN 1946. aug. 3. („A parasztság és az agrárolló") 199 Uo. 1946. aug. 11. („Le kell szállítani az ipari árakat") 200 Uo. 1946. aug. 14. („Árleszállítás") 201 Uo. 1946. aug. 22. 202 KU 1946. dec. 10. („Drágaság és pártpolitika") 203 SzN 1947. máj. 20. („Az Anyag- és Árhivatal árdrágítóit védi a Kisgazdapárt Politikai Bizottsága") 204 Berend... i. m. 224.; Szakács... i. m. 118. 205 Az MKP és az SZDP határozatai... i. m. 286. 200 Berend... i. m. 192. 207 Mezőgazdasági áralakulás a valutastabilizáció után... i. m. 22.
