Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

15 holdas birtok már képes volt adóját kiegyenlíteni s némi felesleg is maradt, de pénzbevételei csekélyek voltak. Ezek után érthető, hogy 1947 elején a mezőgazdaság tőkeszükségletét évi 8-10 milliárd forintra becsülték, míg a mezőgazdasági népesség összes jövedelme (önfogyasztással együtt) ennek felét sem érte el.

223 Korábban - a bérből élők megélhetési költségeit érintve - láttuk, hogy a munkásság és értelmiség jövedelmi indexe sem volt sokkal jobb. 10. AZ 1947-48-AS BESZOLGÁLTATÁSI RENDSZER Az előmunkálatok már 1947 januárjában megkezdődtek, és az előkészületek során feléledtek az 1946 tavaszi viták. Abban továbbra is egyetértettek a koalíciós pártok, hogy a beszolgáltatás csak átmeneti rendszabály lehet, amit mint háborús maradványt mielőbb meg kell szüntetni. Nagy Imre a nemzetgyűlésen szorgalmazta az MKP nevében, hogy jó közepes termés esetén töröljék el a beszolgáltatást, gyengébb termés esetén pedig az alsó birtokkategóriákban mérsékeljék; egyúttal erőteljesebb progresszivitást követelt.

224 Nagy Ferenc ugyanott jelentette be miniszterelnökként, hogy a hús- és zsírbeszolgáltatást eltörlik, s 6q-ás átlagtermés esetén megszűnik a gabonabeszolgáltatás is.

225 A Kisgazdapárt képviselő-csoportjában is többen követelték a beszolgáltatás eltörlését, mire Erőss János közellátásügyi miniszter is megígérte, hogy 6 q-ás átlagtermés elérése után megszüntetik a beszolgáltatást.

226 Az SZDP XXXV. kongresszusán elfogadott akcióprogram már kevésbé konkrét ígéretet tartalmazott: a közélelmezés érdekében, amíg azt a háború utáni helyzet szükségessé teszi, fenntartandó a teljes kötöttség, melyet meg kell szüntetni, mihelyt a viszonyok lehetővé teszik.

227 A Közellátásügyi Minisztérium 1947. februári tervezete már némileg figyelembe vette az MKP törekvéseit és az előző évi rendszernél valamivel progresszívebben és az 5 hold alatti szántóval rendelkezőkkel szemben méltányosabban osztotta volna szét a terheket. Eltörölni javasolta a zsír- és húsbeszolgáltatást és kilátásba helyezte az őrlési dézsma 50%-os csökkentését. A tervezet 1 hold szántó alatt mentességet, 2-5 hold szántó között holdanként 1 q, efölött 40 holdig holdanként 3-3 kg-al növelt beszolgáltatást tartalmazott (búzakg-ban) s így pl. egy 40 holdas szántóval íendelkező vagy annál módosabb gazda kötelezettsége holdanként 205 búzakg lett volna. A minisztérium számítása szerint e tervezet megvalósulása a 10 hold szántónál kevesebbet birtokló számára könnyítést, a módosabbak számára fokozatosan növekvő terhet jelentett volna. A kötelezettséget felerészben kenyérgabonával, felerészben terménnyel kellett volna a tervezet szerint teljesíteni.

228 Az MKP a 15 hold vagy annál kevesebb szántóval rendelkező gazdaságok mentesítése mellett volt (a természetbeni adó kivételével), míg az ennél nagyobb gazdaságokat fokozottabban terhelte volna. A minisztérium az élesedő vitában is csak az 5 holdnál kisebb szántók mentességét fogadta el, míg végül is a Gazdasági Főtanács a 10 holdnál kisebb szántókat mentesítette, az őrlési dézsmát is 12%-ra mérsékelve. A Szabad Nép 1947. április 19-én közhírré tette a főtanácsi határozatot, majd április 29-én kénytelen volt, mivel a minisztérium némi változtatást erőltetett ki, korrigálni s közölni, hogy kemény harc után nem lesz beszolgáltatás a 8 hold alatti szántóföldek után. Hírül adta a Szabad Nép - az előzetes és már idézett kormányálláspontot ismertetve azt is, hogy a rendelkezés csak gyenge termés esetén lép érvénybe, mivel a közepes termés esetén nem lesz beszolgáltatás.

229 Az MKP-nak nem sikerült párhuzamosan a fokozottabb progresszivitást megvalósítani: az 1-8 hold szántóval rendelkezőknél kieső beszolgáltatási mennyiséget nem terhelték át mechanikusan a 8 hold felettiekre s így, mint az előző évben is, eleve számolni lehetett a központi készletek hiányával, amennyiben nem rendelik el a beszol-