Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

nyegében elérte az 1938. évit. Ugyanekkor a mezőgazdaságban a földreform után fokozato­san nőtt a vetésterület s a vetésszerkezet is mutatott kedvező változásokat (intenzív termelés arányának növekedése - vö. 9-11. Melléklet), ami jelezte a parasztság termelési kedvét, azonban a technikai ellátottság, az igaerő és állatlétszám (vö. 13. Melléklet) még messze volt a háború előttitől; a műtrágya ellátottság pl. csak az 1938. évi 7 3-a volt. A termésátlagok jó­val alatta maradtak az 1938. évinek (vö. 9. Melléklet). Ennek ellenére a kisgazda miniszter­elnök is jelezte a nemzetgyűlésen 1946 júliusában: mivel a mezőgazdaság hamarabb áll talpra s iparcikkből csak a mezőgazdasági cikkek felének-harmadának megfelelő készletekkel szá­molnak, agrárollót terveznek. 184 Dobi István földművelésügyi miniszter beismerte 1946 szep­temberében, hogy a stabilizációt előkészítő tárcaközi bizottság olyan mezőgazdasági árakat javasolt, melyek biztosítják ugyan az üzemi szükségleteket, de a mezőgazdasági népesség fogyasztási szükségleteinek már csak 30%-os kiegészítését teszik lehetővé, miközben a mező­gazdaság adóterhe az 1938. évi kétszerese lesz. 185 A kormányzat a háború előtti nemzeti jöve­delem 60%-ának elérésével számolt s a nemzetközi kötelezettségeket ismerve a reálbérszintet a háború előtti 50%-ában kívánta kialakítani. 186 A mezőgazdaság árhelyzete igen kedvezőtlen lett. A termelői árak szorzója 1938-hoz képest átlagosan 187 3,5, az iparban 4,35 lett; az utóbbiak nagykereskedelmi árszorzója 5,1 volt s a parasztság természetesen ennél is magasabb kiskereskedelmi áron vásárolt (a mező­gazdasági termékek, ill. iparcikkek ár arányaihoz lásd: 14. Melléklet). Megemlítendő, hogy az ipari és mezőgazdasági árak aránya annak ellenére alakult így, hogy a Gazdasági Főtanács az ipari árak kialakításakor gátat szabott a tőkés érdekek érvényesítésének: így pl. az 1945. évi helyzettel ellentétben az ipari árkalkulációkban nem lehetett figyelembe venni a kapaci­táscsökkenés miatti termeléscsökkenés drágító hatását s a hitelek kamatait sem. 188 A mezőgazdaságon belül a következő árarányokat alakították ki 189 (1938 = 100): Kenyérgabona 200,5 Tenyészállatok 877,2 Abraktakarmány 221,9 Vágóállat 402,9 Hüvelyesek 267,4 Baromfi 4i7,i Ipari növények 661,6 Állati termékek 396,0 Szálastakarmányok 45i,o Zöldségfélék 373,4 Gyümölcs 227,5 Növénytermelés összesen: 290,0 Állattenyésztés összesen: 430 Az ipari növények viszonylag magas ára az ipar nyersanyagszükségletét volt hivatott szol­gálni, az állattenyésztési árak valamelyest ösztönözhettek a háborús események során óriási veszteséget szenvedett állatállomány növelésére, míg a feltűnően alacsony gabonaárak a kívá­natosnál erőteljesebben hatottak a gabona vetésterületek csökkentésére. Nem érdektelen áttekinteni az egyes mezőgazdasági cikkek konkrét termelői árait sem:

Next

/
Thumbnails
Contents