Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)
II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok
rület nagysága. A megyei (fővárosi) földbirtokrendező tanács, illetve megyei (fővárosi) földhivatal által jóváhagyott juttatási javaslatok, felhasználási tervek száma és az érintett terület nagysága. Hány juttatási javaslat, felhasználási terv jóváhagyása van még folyamatban és mekkora területet érintően? Hány községben (városban) nem készült még el a juttatási javaslat, felhasználási terv és mekkora területet érintően? A községek száma, ahol a műszaki munkálatok még nem indultak meg és az érintett terület nagysága, A községek száma, ahol a műszaki munkálatok már megindultak, de még nem fejeződtek be. A községek száma, ahol a műszaki munkarészek már elkészültek, de a megyei (fővárosi) földhivatal még nem hagyta jóvá azokat. A községek száma, ahol a műszaki munkarészek telekkönyvezésével már elkészültek. A községek száma, ahol a telekkönyvezés már befejeződött. A községek név szerinti felsorolása, amelyeket a földreform egyáltalán nem érintett. Esetleges egyéb észrevételek. Ezeket a statisztikai jelentéseket kigyűjtve (hat doboznyi külön sorozat) együtt, megyei bontásban találja meg a kutató. A jelentések részletesen tájékoztatnak a megye földreform végrehajtásának menetéről, az ügyforgalomról, a problémákról. Értékesek a földreform által érintett, megváltott, elkobzott földbirtokokról készített területi kimutatások is. 70 Monográfiát lehetne írni az OFH iratai alapján a különböző földosztó szervek (kfb, mft, OFT, OFH) hivataltörténetéről, működésükről. Az iratok gazdag adatokat szolgáltatnak ezen szerveknek egymáshoz való viszonyához, a földreformnak részükről történő értelmezéséhez, a végrehajtás adminisztrációs menetéhez stb. 71 Az OFH nagy terjedelmű fondja (183,37 fm) elsősorban a földreformot legfelsőbb szinten irányító szervek működésére derít fényt, a hozott határozatok, intézkedések tükrében. A földosztás egész lebonyolításában a végső határozathozatal, vagyis a helyi és az országos érdekek egyeztetése az OFT kezében volt. Élt is ezzel a leghatározottabban, nem egyszer a tanácstagok, de Veres Péter elnök, Donáth Ferenc elnökhelyettes személyesen jártak el kőrútjuk során egy-egy ominózus panasz kivizsgálásánál. 72 A helyi és az országos érdekek egyeztetésének sokszor népszerűtlen feladatát megoldva, a Tanács többször találkozott bizalmatlansággal, miután az ottani, óhatatlanul is lassúbb ütemű ügyintézést a kfb-ok sokszor a nép forradalmi lendületét fékező, visszahúzó erő megnyilvánulásának fogták fel. Előfordult az is, hogy a döntések során nem a kfb-nak adtak igazat, néha ellenük kellett állást foglalni. Az intézkedéseket tanulmányozva azonban megállapítható, hogy az OFT zömében a kfb-ok oldalán volt a megyei szervekkel szemben. Az OFT a földreform lebonyolításának mielőbbi befejezését tartva szem előtt, gyakran utasította a megyei szerveket, hogy ott, ahol még birtoklevelet nem adtak ki, és kétséget kizáró módon megállapítható, hogy egyes ingatlanok megváltás, illetve elkobzás alá esnek, haladéktalanul gondoskodjanak azok átadásáról. Mindez nem mondható el az OFH-ról, ahol az alaprendelet értelmezése, az egyes konkrét ügyek megítélése, politikai megfontolásból jelentősen eltér a szegényparaszti koncepciót magáévá tevő OFT-től. 73 Fentiekben - az újabb kutatások eredményeként - rövid áttekintés formájában összefoglaltuk azokat a legfontosabb témaköröket, de korántsem a teljesség igényével, amelyekre vonatkozóan bőven találunk adatokat az Országos Földhivatal iratanyagában. Hogy mi mindennel foglalkozott az OFT, erre vonatkozóan mellékletként közöljük e szervnek az 1945. április 4,-július 31. közötti ülésein tárgyalt napirendek mutatóját.
