Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

jött és visszakapta a földjét. Ilyenkor kártérítési pereket adtak be a volt birtokosok a juttatottak ellen, elmaradt hasznukat keresték azokon a parasztokon, akiknek a fáradságos munkája nélkül a földjük műveletlenül maradt volna. Pereket indítottak az új birtokosok ellen a volt birtokosok hitelezői is. Sok probléma vetődött fel abból kifolyólag, hogy egyes szervek határköre nem volt pontosan körülhatárolva, így pl. az Elhagyott Javak Kormánybiztosságáé. Az OFT-hoz több észrevétel érkezett a megyékből, hogy az Elhagyott Javak Kormánybiztossága és az alárendelt szervek a volt tulajdonosok által a háborús helyzet alakulása kapcsán elhagyott földbirtokokra a földreformot lebonyolító szervek hatáskörébe tartozó intézkedéseket foganatosítanak.

29 Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága a 10490 1945. MEsz. r.-et úgy értelmezte, hogy amíg valakiről a népbíróság jogerős ítéletet nem hoz, és a háborús bűnös Nyugatra távozott, ingatlana és ingósága felett kizárólag ő intézkedik. Amikor a Neszmélyi Községi Földigénylő Bizottság elkobozta Pathó Gyula komáromi lakos vagyonát, akkor az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának Komárom Megyei Kirendeltsége az OFT-nál így tiltakozott: „Tisztelettel kérem ezen sérelmes határozat haladéktalan megváltoztatását mindazideig, amíg a háborús távollévő haza nem tér, mert vitán felül áll a fent említett MEsz. r. alapján - az 10490/1945. ME sz. r.-ről van szó, - (K. I. kiemelése) hogy mindazideig, amíg bírói ítélet elkobzást nem mond ki, a távollevő birtokon belül marand, jelen esetben az EJK".

30 Egyes mfh-ok nem tudták hogyan kell alkalmazni az alaprendelet 13. és 24. §-át.

31 Ezzel kapcsolatban a Szolnok Megyei Földhivatal azt kérdezte az OFT-tól: Milyen kiterjedésben esik megváltás alá az a háborús szerzeményű gyümölcsös vagy szőlőművelés alatt álló ingatlan, ahol a korábban szántó, rét vagy más művelési ágú ingatlant az 1938. évi szeptember 1. napja után történt vételt követően a tulajdonos telepítette be szőlővel vagy gyümölcsfával.

32 A mfh vezetőjének véleménye szerint ez esetben a vétel napján fennállott művelési ág az irányadó, s ehhez képest a tulajdonost 5 kat. hold illeti meg az esetben is, ha az igénybevétel időpontjában a terület már szőlő vagy gyümölcsös volt. Néhány mfh nem tudta milyen eljárást alkalmazzon az osztatlan közös tulajdonban lévő, vagy együttes gazdasági kezelés és irányítás alatt álló birtokok esetében.

33 Több helyen problémát okozott a 3820/1945. ME sz. r. értelmezése, amely járásonként 3 tagú bizottság felállítását rendelte el annak megállapítására, hogy ki volt valamely népellenes szervezetnek tagja, illetve abban milyen szerepet töltött be. A mft-ok azt kérdezték ezzel kapcsolatban, hogy a folyamatban lévő elkobzási ügyekben kötelesek-e bevárni az említett bizottságok határozatát, vagy pedig arra tekintet nélkül hozhatnak döntéseket. A GyőrMoson Megyei Földbirtokrendező Tanács véleménye szerint a 3 tagú, kellő szakértelemmel rendelkező bizottság javaslata alapján hozott elkobzási határozat mindenképpen megnyugtatóbb lenne, mint a legtöbbször egyik, vagy másik irányban elfogult kfb javaslata.

34 A fent említett példák azt bizonyítják, hogy a földreform gyors és radikális végrehajtását több oldalról is megpróbálták elodázni, különböző ürüggyel, zavarkeltéssel megakadályozni. Ez az ún. „jogbizonytalanság" csak 1946. május 13-án, a telepítésről és a földreform befejezésének előmozdításáról szóló IX. tc. életbeléptetésével szűnt meg. ' • • ' 0 «*t,í- .-, [; :3»yi^y.->,--• ' .-.w. . íW* W:" 3. ELKOBZÁS ÉRTELMEZÉSE Az alaprendelet 4. §-a kimondta: teljes egészében és nagyságra való tekintet nélkül el kell kobozni a hazaárulók, a nyilas, nemzeti szocialista és egyéb fasiszta vezetők, a Volksbundtagok, továbbá a háborús és népellenes bűnösök földbirtokait.

35 Arra vonatkozólag, hogy