Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

írásba foglalták. Ezeket a füzeteket azután összegyűjtötték, és az illetékesek a panaszokat, problémákat rövid időn belül megválaszolták, ill. kivizsgálták. Emellett az igazgató vagy a főmérnök hetenként tartott ún. munkaeligazítást, amelyen részt vettek az osztály- és részlegvezetők. A megfelelő üzemi légkörben fellendült a szocialista munkaverseny, az újítómozgalom, melynek eredményei hatékonyan befolyásolták a gyár gazdaságos termelését. A szocialista brigád cím elnyeréséért folytatott verseny 1961-ben igazi tömegmozgalommá fejlődött a gyárban. Ekkor már 21 brigád állt versenyben, 1962-ben 4,1964-ben 8 brigádnak sikerült elnyernie a szocialista brigád megtisztelő címet. A Mészáros-brigád már a bronzkoszorús szocialista brigád rangot viselhette. De kiemelkedő eredményeket nyújtottak a Zalka Máté, Pataki István nevét viselő brigádok is. A verseny méreteire jellemző, hogy 1963-ban a dolgozók 1279 E Ft felajánlást tettek. A vállalások terén a kommunisták jártak az élen, 1965-ben a mintegy 150 főből álló üzemi pártszervezet szinte valamennyi tagja részt vett a munka verseny-mozgalomban. A munka verseny ben részt vett dolgozók azonban nemcsak a termelési feladatok megoldásában, hanem - főleg a szocialista brigádok tagjai - a társadalmi munkából is kivették részüket. Az üzem dolgozói nagy számmal működtek közre a város főterének parkosítási, az újonnan létesített bölcsődéjének építési és strandfürdőjének tatarozási munkálataiban. Erről tanúskodik az a sok kitüntetés, amelyet a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a gyár társadalmi munkásainak adományozott. A városfejlesztés terén végzett jó munkájáért a gyár 1962-ben a Szolnok megyei Tanácstól oklevelet kapott, a Szolnok megyei Pártbizottság pedig 1964-ben emlékplakettel tüntette ki. Az újítómozgalom ezekben az években fokozottabban járult hozzá a vállalat műszaki fejlesztéséhez. Erre vonatkozólag bizonyíték a tervidőszak két utolsó évének adatai: 24. táblázat 1964 1965 Beadott újítások száma (munkás) 142 166 Beadott újítások száma (műszaki) 92 149 Elfogadott újítások száma (munkás) 56 110 Elfogadott újítások száma (műszaki) 43 66 Az 1964-ben bevezetett 93 újítás 1055 E Ft, az 1965. évi 163 pedig 1130 E Ft megtakarítást hozott. Az utóbbi összegből a munkásállományú dolgozók újításai 347 000 Ft-ot, a műszaki állományúaké 783 000 Ft-ot eredményeztek. Különösen jelentős megtakarítást ért el az egyirányú tárcsásborona járókerekeinek megváltoztatását szolgáló újításával Fehér Sándor technológus. Az öt év történetének ismertetése után összegezésként megállapítható, hogy ezen időszak legkiemelkedőbb eseménye az .1963. évi átszervezés, amelynek során az addig önálló Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár gyáregysége lett, az üzem előnyére vált. Lényegében az önállóság megmaradt. A gyártmányfejlesztési tevékenységgel tovább fokozta hírnevét, beilleszkedett a BMG nagyvállalat családtagjai közé, és megalapozottabban, újabb három élüzem cím birtokában készült fel a még nagyobb erőfeszítést kívánó harmadik ötéves terv időszakára.