Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)
II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok
Év E Ft 1961 I 792 1962 2 157 1963 21 236 1962 433 1965 2 197 okozott: alighogy elkészült, s az üzembevétel lehetősége megteremtődött, felsőbb utasításra más célra kellett átadni, 1964. március 12-i felügyeleti hatósági döntésre az új telepet meghatározatlan időre a fővárosból Törökszentmiklós, Mezőtúri útra költözött Finommechanikai Vállalat egyik gyáregységének kellett átengedni. A határozat kormányszinten született, és a KGM tárcán belül más-más igazgatósághoz tartozó vállalatokat érintett. Ezért ennek a gyárrészlegnek a visszaszerzése - erről sem a mezőgépipar, sem a gyár képviselői soha nem mondtak le - hosszú időt igényelt. Olyannyira, hogy ebben a tervidőszakban ez nem is sikerült, vagyis a gyár még évekig az eredeti kapacitásával volt kénytelen működni. A tervidőszak másik, az előbbinél is nagyobb, több izgalmat, fejtörést okozó eseménye volt az 1963. évi nagy átszervezés, amely még az üzem nevének a megváltoztatását is maga után vonta. 1963. évi átszervezés nemcsak vállalaton belül, hanem párt- és kormányutasításra az egész ipart, így a mezőgépipart is érintve ment végbe. Ennek a népgazdasági jelentőségű átszervezésnek az indokolása: az államosítás után létrejött túl sok önálló gazdasági egység szükségtelenül növelte a kooperációt, nehezítette a profilrendezést, a gyártmányok ésszerű elosztását, a termelőerők koncentrálását, szétaprózta a kutatási és fejlesztési tevékenységet. A felsorolt nehézségek felszámolására olyan határozat született, hogy egyes, hasonló jellegű, profilú üzemeket ún. nagyvállalatokká kell összevonni, amelyek kedvezőbb szervezeti feltételeket tudnak teremteni az elsődleges feladat, a műszaki fejlesztés meggyorsításához, a távlati fejlesztési célkitűzések és beruházások hatékonyabb megvalósításához, és a KGST által Magyarországra profilírozott termékek tömeges gyártását is jobban biztosítják. A mezőgépipar átszervezésére vonatkozólag a 10/1962. KGM számú utasítás tartalmazott konkrét tennivalókat. Elsődleges feladat volt a KGM Mezőgépipari Igazgatóság alá tartozó 10 vállalat helyzetének pontos felmérése. Ez előbb gyáranként, majd iparági szinten még az év folyamán megtörtént. A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár akkori helyét és helyzetét az igazgatóság 10 vállalata között a 17. táblázat tükrözi. 41 E szerint a felmérés szerint a törökszentmiklósi gépgyár a termelési volumenét illetően a negyedik, vidéki viszonylatban pedig a második helyen állt. Ezek a számszerű adatok azonban nem derítenek fényt az üzemi állapotokra (épületek kora, gépekkel való ellátottság), de a felmérés szöveges részéből kiderül, hogy a gyár munkafeltételeket és termelési adottságokat alapul véve a többi beolvasztott gyárhoz viszonyítva az utolsó volt. Az átszervezés előkészítésével foglalkozó munkabizottság különböző javaslatokat terjesztett elő az összevonásra vonatkozólag. Kezdetben három, majd két nagyvállalat kialakítása merült fel konkrét javaslatként. Mindvégig vita tárgyát képezte, hogy melyek legyenek az ún. bázisvállalatok, azaz hol alakuljanak ki a központok, sokáig húzódott az új termelőegységek elnevezésének eldöntése is. Felvetődött olyan elképzelés is, s ez törökszentmiklósi vonatkozású, hogy egy tiszántúli nagy mezőgazdasági gépgyárat kellene létrehozni. Ez a nagyvállalat három tiszántúli gépgyár egyesüléséből alakult volna Törökszentmiklós köz-