Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

egyaránt alkalmas, nemzetközi színvonalon álló TP~4 típusú négysoros palántaültető gép, amely a bulgáriai összehasonlító kísérleteken a 327 kg súlyával, függesztett rendszerével a hasonló rendeltetésű gépeknél (súlyuk 1,2-16 t) sokszorosan gazdaságosabbnak minősült. Ez a gép a vállalat által kifejlesztett gyártmányok közül az egyik legkorszerűbbnek nevezhető. Igen szép eredményeket ért el a gyár a műszaki fejlesztés terén 1960-ban, nem véletlenül érdemelte ki az igazgatóság elismerését. Mindenekelőtt a Mc Cornick-konstrukció alapján 1955-től gyártott ET tárcsát fejlesztette tovább a Gyártmányfejlesztési Osztály, s kidolgozta a maga idejében világszínvonalon álló ETB típusjelű egyirányú tárcsát, amely tarlóhántásra, ugarművelésre és vetőágy készítésére egyaránt alkalmasnak bizonyult. A ZK kultivátor javított kivitele, a ZK-II-es 1960-ban a világ ismert kultivátor típusai közül a legjobbnak számított. Az 1960. évi gyártmányfejlesztés legkiemelkedőbb sikere kétségtelenül az Orkán járvaszecskázó kialakítása volt. A minden lábon álló, vagy levágott szárazmaradványt, zöldtakarmányt felszecskázni és kocsira rakni képes gépet a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet 1960 júliusában jól minősítette, s így 1961-ben megkezdődhetett a sorozatgyártása. A gyártmányfejlesztéssel párhuzamosan 1959-től kezdődően nagyarányú gyártásfejlesztési tevékenység bontakozott ki az üzemben. A műszakiak kidolgozták a gömbgrafitos öntés technológiáját, megteremtették a többorsós fúrás technológiájának műszaki feltételeit, kikísérletezték a másoló esztergálás módszereit. 1959-ben a gyár héjüzeme külön részlegként működő, országos hírű, gépesített öntödei üzemrésszé nőtte ki magát. A tervszerű, hatékony műszaki fejlesztési tevékenység következtében a gyár 1960-ban már 5291 E Ft megtakarítást ért el,

32 s jelentősen csökkent az egyes gyártmányok normaórája. Több gyártmány normaórájának csökkenő mennyiségét bizonyító adatok: 10. táblázat Év ZK kultivátor ET egyirányú tárcsa Lógereblye óra 1958 92 157 31 1959 89 142 27 1960 80 113 24 Az 1954 végétől kezdődő termelésvisszaesést előidéző okok között szerepelt az üzemre háruló bonyolultabb feladatok miatt igényelt jobb szervezettség megteremtésének elmaradása is. A szervezeti keret kialakítása terén nagy lépés történt az ötéves terv időszakában, de korántsem elegendő, ez pedig különösen érezhetővé vált az új profilból adódó bonyolultabb termelési folyamatok beindulása során. Az egyes műhelyek technológiailag nem a kívánt sorrendben voltak elhelyezve, ami túlzott belső anyagmozgatást igényelt. A nehézségeket csak tetézték a rossz üzemi útviszonyok, a súlyos raktári gondok. A bonyolult anyagmozgatás megszervezése nagy improduktív létszámot követelt. Jellemző, hogy 1955-ben a produktív és improduktív munkát végzők aránya 58,5:41,5 volt. Ezenkívül több éven keresztül hiányoztak bizonyos nélkülözhetetlen szervezeti egységek. Az önálló szerkesztői részleget csak 1956 júliusában állították fel. Igaz, azelőtt is foglalkoztak szerkesztési kérdésekkel, de azok lényegében a Mezőgépszerkesztő Irodától átvett gyártmányok rajzainak az áttanulmányozásából álltak. A gyártóeszköz-gazdálkodás (gyego) rendszerének a kialakításához csak 1958-ban fogtak hozzá. A szervezeti kérdéseknél helyénvaló megemlíteni a vállalati vezetésben bekövetkezett