Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

formában készültek el. A méretek jellemzésére néhány adat: 300 000 m

2 összalapterületen 18 000 m

2 szerelőcsarnok, 10 000 m

2-es öntöde, 7000 m

2-es kovácsműhely, négyszintes iroda 1600 m

2-es alapterülettel, a gyár még saját bölcsödével, 1600 m hosszú iparvágánnyal is rendelkezett volna.

22 Az előkalkulációk alapján ennek a 2000 főt foglalkoztató, évi 228 M Ft-os termelési értéket biztosító létesítménynek a kialakításához 210 M Ft-ra lett volna szükség. A felettes szervek abból kiindulva, hogy a megvalósítás két ütemben történik, a gyár megépítésére első alkalommal 135 M Ft-ot irányoztak elő. A Tiszántúlon traktor-, lóvontatású ekék, kultivátorok tömeges gyártása céljából egy új mezőgazdasági gépgyárnak a felállítása kormányprogramban is szerepelt. A gyár és a megye vezetői, látva a kivitelezés körüli huzavonát, többször is kezdeményezőleg léptek fel, ill. a témát állandóan napirenden tartották. 1954-ben Kóczián Mátyás, a törökszentmiklósi járás pártbizottságának első titkára és Stadinger István, az üzem igazgatója személyesen járt Gerő Ernőnél az új gyár építése ügyében. Gerő elutasítóan fogadta a delegációt, és kijelentette, hogy amikor Sztálinvárost építi az ország, ilyen követeléseket nem lehet felvetni.

23 Az új mezőgazdasági gépgyár létrehozása ügyében 1956-ig mindössze annyi történt, hogy elkészültek a tervrajzok, a tervdokumentációk, a részletes költségvetés, a területet kisajátították, elkezdődtek a kivitelezés első lépcsőjeként a felvonulási munkálatok. Ezek az előmunkálatok 1,5 M Ft-ba kerültek. Az új termelőkapacitás végleges elkészülése még több évet váratott magára. Nem jelenti ez a huzavona azt, hogy az üzem az ötvenes évek elő felében semmiféle beruházási, felújítási keretet se kapott volna. A vezetés álláspontjának ellenére, miszerint a gyár megérett a likvidálásra, s egy új kevesebbe kerülne, mint a régi felújítása, a volt Lábassy-féle törzsgyár az öt év alatt mégis sokat gyarapodott, fejlődött. Az ötéves terv időszakában a gyár 5000 m

2-es nagy szerelőcsarnokkal, üzemi konyhával, ebédlővel, 300 személyes fürdővel, öltözővel, új utakkal gyarapodott. Emellett megszűnt a gépek szabadtéri szerelése, a műhelyekben pedig fűtési lehetőségeket biztosítottak, kisajátítások, vásárlások útján tovább terjeszkedett a gyár területileg is. 1954-ben kezdődött, s egy év alatt elkészült a 764 m

2 területű festőcsarnok, a 370 m

2-es új forgácsolóműhely. Egyes műhelyek átépítése folytán sikerült az ott dolgozók részére jobb munkafeltételeket biztosítani és felszámolni a régi kapitalista időszakból örökölt, emberhez nem méltó körülményeket. 1949-195 5 között majdnem 9 M Ft-os beruházási és felújítási keret került felhasználásra, melyből nemcsak épületek készültek, műhelyek korszerűsítése valósult meg, hanem a gépi eszközállomány is gyarapodott. A gyár jelentősen megnövekedett kapacitással végezhette az ötéves tervből reá háruló feladatokat. Az üzem életére is messzemenő kihatással bíró eseménynek számított Törökszentmiklós községnek 1952-ben minisztertanácsi határozattal történt várossá nyilvánítása. Ebben az időszakban új jelentős ipari bázis (Vasipari Vállalat) jött létre a városban, ill. a meglevők tovább fejlődtek, pl. a BARNEVÁLL soványkopasztó részleget kapott. A helyi üzemek városképalakító szerepe ilyen körülmények között döntő jelentőségű volt a Mezőgazdasági Gépgyár kollektívája szempontjából is. Az 1949. évhez viszonyítva az üzem szinte hihetetlennek tűnő eredményt produkált már a terv első évében, a termelést megháromszorozta. Az előállított termékek összértéke 33 167 E Ft-ot képviselt. Az ötéves terv következő éveiben a lendület még tovább fokozódott, és 1953-ig bezárólag a termelési volumen értéke évről évre emelkedett, s csak 1954-ben esett vissza némileg. Ezt a tényt a statisztika támasztja alá (5. táblázat). Impozáns képet mutat az üzem által az első ötéves terv során előállított gyártmány fajták évenkénti mennyisége is. A gyár termelésének legnagyobb tételei: vasöntvények, tárcsásboronák, traktorkultivá-