Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

6. táblázat A Zalai Aszfaltgyár alapanyag feldolgozása és bitumen termelése

33 1952-1975 Feldolgozott alapanyag Bitumen Év (10001) összes ebből nagylengyeli egyéb összes export 1952 7 7 1953 158 158 1 1954 251 251 18 1955 372 372 68 18 1956 350 350 79 38 (1962) 547(0 547 191 133 (1967) 433 433 241(0 I58(!) (1975) 231 193(0 424 283(0 39(0 1954 decemberében megszűnt a magyar-szovjet vegyesvállalati forma, a Szovjetunió lemondott érdekeltségéről. Az olajfinomító neve Zalai Kőolajipari Vállalatra változott, 1957ben „beolvadt" az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztbe. Nagylengyelben 1954 júniusában szórványos vizesedés kezdődött néhány kútban; először a Nl-4-ben, ahol a víztartalom 4%-ra emelkedett) A következő kútban (Nl-15) már 25%ra növekedett a víztartalom, az 54-es számú kútban a technológiai kezelés ellenére 90-95% volt a vizesedés aránya.

34 Az olajmező feltárásánál nem törekedtek arra, hogy geológiai szerkezetet teljesen megismerjék, mert a legmélyebb rétegek elérése előtt, az olaj megjelenésekor el kellett kezdeni a termelést. A mező határait sem állapították meg. A termelés rohamos emelkedése a készletbecslést is negatívan befolyásolta, 50 millió tonnában határozták meg a kezdeti értéket, amely egyre csökkent, 40,52,16, majd 2 millió tonna lett belőle. A mező egyensúlyának fenntartása érdekében általában az ipari készlet 5%-át szokták kitermelni évente. A vizesedés ellenére 1954 decemberében 96 900 tonna olajat adott a mező, azaz az egy kútra eső napi termelés 104 tonnára növekedett. A kellő ellenőrzés nélkül - de látványosan mutatkozó termelésnövekedés hatására 1955-re 1 millió 200 ezer tonna olaj termelését irányozták elő.

35 A nagylengyeli olajmezőn 1954. december i-én 31 kút volt a termelésbe állítva, melyek közül 21 kút felszökő, 10 mélyszivattyús üzemmódban üzemelt. A termelő kutakon kívül 8 kút várt javításra, 13 kút elszerencsétlenedett, leállt, geológiailag meddőnek bizonyult, 5 fúrás pedig rétegvizsgálat alatt állt. A geológiai jelentés megállapította, hogy „az egyes kutak viszonylag nagy kezdő termelése a repedésrendszernek köszönhető, amely repedésrendszer szeszélyes kifejlődésű... Az olajtelep szerkezetére vonatkozó földtani ismeretek még nem kielégítőek és így a telep mélybeli szerkezetét pontosan még nem állapíthatjuk meg."

36 A Minisztertanács 1954. szeptember 22-én 915 ezer tonnában határozta meg a nagylengyeli olajmező 1955. évi termelési tervét. Ekkor folytak azok a termelés-racionálás mértékét meghatározó kísérletek, melyek arra kívántak választ adni, hogy napi 2800-3000 tonna olaj csapolása milyen hatással van az egyes kutakra és az egész olajmezőre. Mivel 2800 tonna csapolásakor egyes kutak egyáltalán nem adtak olajat, a Kőolajipari Igazgatóság-összhangban