Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

a zalai mezők termelnék. Ez utóbbiba tartozott a nagylengyeli mező is. A résztvevők megállapították, hogy Újfalu termelését 12 020 tonnával kell csökkenteni, a kieső mennyiséget a nagylengyeli termelésnek kell pótolnia.

25 A MASZOLAJ a befejezés érdekében átvenné korábbana gyárat, de problémák merültek fel a hitelkeretek kérdésében is. Jogosan állapította mega korabeli jegyzőkönyv, hogy „tisztázatlan maradt az is, hogy tulajdonképpen ki a Zalai Aszfaltgyár tényleges főhatósága."

26 Az újjátervezett atmoszférikus üzem átadási határidejét 1953. október i-ben határozták meg, a vacuum-desztillációs résszel együtt az olajfinomító teljes átadási határidejét pedig 1954 decemberében. A fő terméknek a bitumennek az éves termelését 110 ezer tonnában rögzítették. A határidő kitolását elsősorban az indokolta, hogy a nagynyomású kompresszorok gyártását a MÁVAG csak 1952 végén kezdte meg. Ugyanekkor elhatározták, hogy az aszfaltgyár bővítését rögtön az átadás után megkezdik majd, 1954-55-re új krakküzemet, 1958-ra pedig hidrogénező üzemet helyeztek kilátásba. A Zalai Aszfalt- és Gázolajüzem végleges és összesített keretét 82 millió forintban rögzítették. Ezzel párhuzamosan felemelték az olajipar beruházási keretét: 1953 - 600 millió; 1954 - 890 millió; 1959 - 1,1 milliárd forint. 1953. július i-én a MASZOLAJ Rt. átvette az államtól az aszfaltgyárat, január i-i hatállyal visszamenőleg. Közben június i-re ténylegesen elkészült a kisdesztilláció, majd augusztusban az üzemi vízmű.

27 Az átvétellel együtt az olajfinomító neve is megváltozott „MASZOOLAJ" Zalai Ásványolajipari Vállalatra. 3. táblázat Az 1953-as év feldolgozása

28 Terv Tényleges mennyiség (t) hozam % mennyiség (t) hozam % nagylengyeli nyersolaj 163 500 - .. 158 042 ebből ebből : gázolaj 43 920 26,9 31 240 19,8 fűtőolaj 99 501 60,9 120 622 76,3 bitumen 17 922 10,9 1 228 0,8 nyersbenzin 2075 1.3 A napi feldolgozott olajmennyiség az év elejei 370 tonnáról az év végére 630 tonnára nőtt. Az olajmezőn kezdetben 150-300 m-re folyt a kúttelepítés, a nagylengyeli mezőn ez a távolság később 600 m-re növekedett. A termelés gyors és látványos felfuttatása háttérbe szorította a mező alapos megismerésének szükségességét, azaz a termelés fokozása nem a kutatástól és geológiai ismeretek növekedésétől függött. A megismeréshez a technikai feltételek sem voltak meg, hiány volt magfúrószerkezetekben, rétegnyomásmérőben, kitörésgátlóban, réteghőmérsékletet mérő műszerekben. „így állott elő az a helyzet, hogy egy hiányosan megkutatott kőolajtárót erőteljesen termeltetnek kellő ellenőrzés nélkül. A mező kiterjedése sem vízszintes, sem függőleges irányban mindmáig nem ismeretes" - állapította meg a megyei pártbizottság 1956 februárjában.

29 Negatív hatást váltott ki az MDP Központi Vezetőségének 1953. júniusi határozata, amely a nehéz- és kitermelőipar reális fejlesztésének is akadályává vált. A határozat eredményeként 1953-ban egy, 1954-ben öt berendezéssel csökkentették a kutató- és feltáró gépek számát, többek között két lyukbefejező géppel. A MASZOLAJ Rt. Nagylengyeli Kőolaj-