Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)
II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok
Termelési adatok 1952 Kútmélység (m) Termelés indulása Olajtermelés (m 3 /nap) Felszálló kutak Nl-2 1633 Nl-13 1944,5 1951. VIII. 1952. VI. 50 75 84 75 Mélyszivattyús kutak NI-3 1968 NI-4 1998 Nl-5 1975 Nl-6 1950 NI-7 2133,8 Nl-10 1978 1951. VIII, I95I.IX. 1952. III. 1951. XII. 1952. III. 1952. VI. 21 14 50 30 25 46 16 46 39 3 45 21 olajat. Ehhez járult még a nagylengyeli nyersolaj vegyi összetételének eltérése a más területen termelt olajokétól, mert kevés fehérárut és nagy mennyiségű bitument tartalmazott, magas viszkozitása miatt nem lehetett hosszabb távon csővezetéken szállítani. Ezért 1952. március 25-én a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium (BEM) beruházási javaslatot juttatott el az Országos Tervhivatalnak (OT), melyben egy Zalaegerszegen felépítendő olajfeldolgozó üzemre tettek indítványt. 8 Az üzem kapacitását az értekezleten a következőkben állapították meg: gázolaj: 70000 t/év, 67,9 mill. Ft; bitumen: 120000 t/év, 108 mill. Ft. A beruházás komplex keretösszegét 45 millió forintban határozták meg, melyből 33,5 milliót számítottak az olajfinomító megépítésére, 6,5 és 5 millió forintot pedig a csővezeték kiépítésére, illetve a más üzemekből hozott berendezések ellenértékeként. A 350 dolgozót foglalkoztató üzemet lépcsőzetesen, a termelés felfutásával párhuzamosan kívánták üzembehelyezni. A műszaki tervek elkészítésének határidejét 1952. VII. 15-ben állapították meg, a részleges üzembehelyezést 8 hónapban, a teljes üzembehelyezést 12 hónapban határozták meg. Május 2-án a BEM Ásványolaj Feldolgozóipari Főosztálya meghatározta a Zalaegerszegi Aszfalt és Gázolaj Üzem (Zalai Aszfaltgyár) kiinduló adatait, melynek alapján az OT 1952. május 28-án kelt levelében kiadta a beruházási célt. 9 A finomító helyének kijelölését viták előzték meg; eddig a nagylengyeli olajat csővezetéken szállították Bakra, s onnan tartálykocsikban Pétre, és Csepelre. A község továbbfejlesztése ellen szólt, hogy az infrastruktúra eleve csak Zalaegerszegen keresztül lett volna bővíthető, fejleszthető. Ezenkívül a talajvízszint is igen magas volt ezen a területen. A már működő csővezeték a finomítót nem tudta volna ellátni elegendő mennyiségű kőolajjal, hiszen napi 1000 tonna szállítási mennyiséggel is kellett számolni. Végül az OT Területrendezési Intézete a végleges kijelölést 1952. május 31 -én adta meg: az üzem részére kijelölt 25 hektáros terület a zalaegerszeg-rédicsi vasútvonal, és a Válicka-patak mentén terült el. A Vegyiműveket Tervező Vállalat elkészítette a létesítmény tervfeladatát, melyet az OT Tervfeladatot Jóváhagyó Bizottsága 1952. július 31-én nem fogadott el. Az új tervezési határidőt, szeptember 30-át a tervező vállalat nem tudta tartani, ennek ellenére az OT engedélyével, a részleges tervdokumentáció alapján augusztus 19-én megkezdődött az építkezés. 10 A Zalaegerszegi Aszfalt és Gázolajüzem tervezését a Vegyiműveket Tervező Vállalat
