Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

nisztrációs teendők megoszlása ennél a községtípusnál azonos volt az I. és II. típusú községekével. 2.3. A IV. típushoz tartoztak azok a községek, melyeknek lélekszáma 3000-10000 között volt. Ezeknél a községeknél már az elnökhelyettes is függetlenített volt. Az elnökön, el­nökhelyettesen és a titkáron kívül még általában hat hivatali dolgozó is működött. Az ilyen típusú községekben az elnök, az elnökhelyettes és a titkár is vezetett csoportot. AIV. típusú községeknél a vb mellett az alábbi három csoportra tagolt hivatali szervezet működött: - pénzügyi csoport ( mindig a titkár vezette), - általános igazgatási csoport, - mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari csoport. 2.4. Az V. típushoz a 10 ooo-nél magasabb lélekszámú községek tartoztak. Ennél a község­típusnál már átlag 17 függetlenített hivatali dolgozó segítette az elnök, az elnökhelyettes és a titkár munkáját. Az V. típushoz tartozó, városias jellegű községekben a vb-elnökök mellett titkári teendőket ellátó előadót (előadókat) is foglalkoztattak. A községtípus hivatali szervezete az alábbi volt: - pénzügyi csoport, - általános igazgatási csoport, - mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari csoport, - oktatási, népművelési, közegészségügyi és népjóléti csoport. 2.5. A VI. típust az ún. közös községi tanácsok alkották. Ezeknél a hivatali szervezet létszá­mát úgy állapították meg, hogy az egyes községek lélekszámát összeadva határozták meg a községtípust, és ennek alapján a hivatali szervezetet. A hivatali szervezetekkel kapcsolatos kádermunkát mindenütt a vb-k elnökei végezték. II. I. A községi tanácsok végrehajtó bizottságainak hivatali szervezetében az alábbi változtatá­sokat kellett végrehajtani 1951. január 31-ig. 47 1.1. Az I—III. típusú községekben szervezeti változtatásokat nem hajtottak végre. 1.2. A IV. típusú községekben a mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari csoport elnevezését „ipari, begyűjtési, kereskedelmi és mezőgazdasági csoport"-ra változtatták. 1.3. Az V. típusú községekben a mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari csoport elnevezését „ipari, begyűjtési, kereskedelmi és mezőgazdasági csoport"-ra változtatták. Az oktatási, népművelési, közegészségügyi és népjóléti csoport ügyköréből a szociál­politikai (népjóléti) ügyek az általános igazgatási csoport feladatkörébe kerültek. Az ok­tatási, népművelési, közegészségügyi és népjóléti csoport elnevezését „oktatási, népmű­velési és egészségügyi csoport"-ra változtatták.

Next

/
Thumbnails
Contents