Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

j. táblázat Költségvetési értéke: millió Ft 63. sz. út Pécsváradi híd Balatonfenyvesi iparvágány Komlói szénpályaudvar Ádánd iparvágány Állomásbővítések Vontatóvágány építések 112,4 4,4 3,0 4,4 2,4 4,5 3,0 1954. december 31-re, a tervidőszak végére a népgazdaság üzembe nem helyezett beruházásainak értéke elérte a 10,6 milliárd Ft-ot, s ez az összeg 1955 végére is csak 4,3%-kal csökkent. 1953 végére az ország akkori vezetése számára is nyilvánvalóvá vált a terv teljesíthetetlensége, s így sor került bizonyos beruházások leállítására. A KPM-en belül 1953. december 31-i hatállyal leállították a földalatti gyorsvasút teljes építkezését. A földalatti építésére, a leállításig 967,4 millió Ft-ot, azaz a tervezett összeg 95%-át használták fel, és leállították a Kiskunfélegyháza-bajai út építését, amibe 1953 végéig 18,3 milliót fektettek be. Azaz a KPM beruházási keretének közel 10%-át meg nem valósult beruházásokra fordították.

48 Nagy gondot okozott, hogy az állóeszközök felújítása évről évre elmaradt vagy nem a kívánt mértékben valósult meg. 1950-54 között, az állóalapok értékcsökkenésének több mint felét, 12,5 milliárd Ft-ot elvontak, s ezt is beruházásokra fordították, s felújításra csak 12,1 milliárd jutott. Különösen súlyos gondokat okozott ez a gyakorlat a Közúti Főosztály számára. Az állami közutak állapotáról 1955-ben készült jelentés szerint évente 3100 km utat kellett volna hengerelni ahhoz, hogy az utakat megfelelő állapotban tartsák... azonban az előirányzott 2400 km-t sem tudták betartani. ... Átlag 1200 km-t hengereltek évente.... Emiatt az utak műszaki állapota nagyon elhanyagolt volt.

49 A közlekedési ágazat beruházásai, mint az már a korábbiakból is kiderült, csak részlegesen, s minőségükben komoly kívánnivalót hagyva maguk után, valósultak meg. A vasútnál pl. a vágányhossz tervezett növelése megvalósult, a villamosítás mértéke azonban lényegesen alatta maradt a tervezettnek. Villamosított vágányhossz: 1950-ben 319 km, 1955-ben 373 km, a növekedés 54 km, a tervezett 185 km-rel szemben. A vasút teljesítőképessége 1950-ben 5424 millió árutonna km, 1955-ben 8807 millió árutonna km volt. A növekedés 63%-os, ami megközelítette a tervben előírtat. A teljesítmény növekedésének valódiságát, az adatok hitelességét megkérdőjelezi az a tény, hogy a gördülőanyag állomány arányos növekedése nélkül a teljesítmény ilyen mértékű emelkedése hogyan vált lehetővé. 1953-ban készített jelentés szerint 1952-ben vasúti személykocsit egyáltalán nem, teherkocsit pedig a tervezettnél lényegesen kevesebbet vásároltak. A teherkocsik hiánya miatt a vasút már 1952-bensem tudta kielégíteni a szállítási igényeket. 1952-ben 568 ezer tonna,míg 1953 I. negyedévében 563 ezer tonna kocsiteret nem tudott a kőbányaipar részére biztosítani.

50