Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)
II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok
- a közúti hidak ellenőrzése, állagának megóvása, - a közúti közlekedés zavartalanságának biztosítása. Szervezete: V/i Útosztály V/2 Hídosztály V/3 Közúti Igazgatási Osztály A minisztérium „VI" főosztálya a Közúti Jármű Főosztály elnevezést kapta. Feladatkörébe tartozott a közúti közlekedés közlekedéspolitikai és elvi irányítása, közületi gépjárművek beszerzése, és üzemeltetetésének engedélyezése. A Főosztály két osztályra tagolódott: VI¡1 Igazgatási Osztály Ügykörébe tartozott: - a rövid és hosszú távú költségvetések elkészítése, - közlekedésrendészeti feladatok ellátása, - gépkocsi értékelés, szakvéleményezés, a külföldről visszakerült gépkocsik azonosítása, - a különleges szállítmányok engedélyezése, - a gépkocsi satatisztikák elkészítése. VI/2 Műszaki Osztály Szakhatósági jogkört gyakorolt a gépkocsijavító és karbantartó ipar felett. Felügyeleti joga kiterjedt az összes állami és magánjavító ipari üzemre. A fegyverszüneti egyezmény alapján a közlekedés és a hírközlés kulcsfontosságú területeit a SZEB által kinevezett katonai parancsnokok felügyelték, együttműködve a minisztériummal. A MÁV Vezérigazgatóságot például Koszov vezérőrnagy, a hajózást és a légiközlekedést Trajnin ellentengernagy felügyelte. 1945-ben az állami bevételek a kiadásoknak 8%-át sem tudták fedezni. Az adott helyzetben az újjáépítés és a jóvátétel finanszírozására a legvégső eszközhöz, a fedezet nélküli papírpénz kibocsátásához folyamodtak. Ennek következtében a pengő inflálódása pár hónap alatt hatalmas méreteket öltött. 12 Ilyen körülmények között az újjáépítés megindítása, súlyos nemzetközi kötelezettségeink teljesítése, a gazdasági kimerülés leküzdése, csak a rendelkezésre álló szűkös anyagi eszközök maximális állami koncentrációja révén valósulhatott meg. Az állami beavatkozást feltételező kötött gazdasági programját 1945 őszén az MKP hirdette meg, amelyet kisebb-nagyobb fenntartásokkal a koalíciós pártok is elfogadtak. A legfőbb feladat, a nyersanyag és üzemanyag ellátás biztosítása volt, ennek központi irányítását az 1945 decemberében létrehozott Gazdasági Főtanács (GF) hatáskörébe utalták. Egyidejűleg központi ellenőrzés alá került a szűkös hitelkeretek felosztása is. A közlekedés és a hírközlés rekonstrukciója mind gazdaságilag, mind politikailag az újjáépítés első helyére sorolt feladatává vált. A fentebb említett központi intézkedésekkel biztosították a közlekedés újjáépítésének alapfeltételeit. A Gerő Ernő által meghirdetett „Arccal a vasút felé!", a „Híd csata" programja „zöld utat" kapott. A vasúti közlekedés újjáépítésének meggyorsítására, az újjáépítésben részt vevő egyéb szervek munkájának összehangolására a Gazdasági Főtanács közvetlen irányítása alatt 1946 márciusában Vasútügyi Tárcaközi Bizottságot szerveztek. A bizottság a Közlekedésügyi-, az Iparügyi Minisztérium, a Gyáriparosok Országos Szövetsége, az Országos Gazdasági Tanács és a MÁVAG képviselőiből alakult. Feladata volt: a vasúti sínek, járművek gyártásának és javításának meggyorsítása.
