Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)
II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok
A vasúti gördülőanyag ilyen nagymérvű csökkenése egyrészt a háborús pusztítás, másrészt a külföldre hurcolás következménye volt. Nagyszámú vasúti kocsi maradt Ausztriában, Németországban, Romániában és Csehszlovákiában. A MÁV szállítási kapacitása, ami a közellátás és a termelés megindítása szempontjából rendkívül, fontos lett volna, a háború előttinek mindössze 17%-ára csökkent: amíg 1938-ban havonta átlagosan 113 891 teherkocsit raktak meg, addig 1945 júliusában csak 19 461 vagont indítottak;útnak. 3 A közúti közlekedést az utak és a hidak megrongálódása és a közlekedési eszközök hiánya nehezítette. A háború alatt a közúti közlekedés 40 629 461 P kárt szenvedett. Ez az összeg a burkolt megrongálódásból, az útigépek és az útőrházak megsemmisüléséből keletkezett. A háborút követően a közúti közlekedés a szállítási igényeknek csak töredékét vállalhatta, egyrészt a háború okozta károk miatt, másrészt mivel az országnak a háborút megelőzően sem volt megfelelő hosszúságú pormentes burkolatú, korszerű úthálózata. A háborút megelőzően a mai Magyarország területén 30 386 km-t tett ki a kiépített utak hossza, pormentes burkolata azonban csak az ossz úthálózat 10%-ának, 3039 km-nek volt. Gondot okozott a közutak megosztott jogi helyzete is, hiszen az össz úthálózatból csak 4768 km (15%) volt állami kezelésben. A gépjárműállomány a háborús pusztítások és a rongálás következtében 12 308 800 P kárt szenvedett. Elpusztult a teljes automobil park. Hasonló helyzetbe került a légi- és víziközlekedés is. A háború végére elpusztult az ország egész repülőgépállománya, s valamenynyi repülőtér használhatatlanná vált. A légiközlekedést 14 566 000 P kár érte. Elpusztult, illetve elhurcolták a Ferihegyi repülőtér teljes biztosító berendezését, megrongálódtak az épületek, s megsemmisült a teljes belső berendezés. Tetemes károkat szenvedett a budaörsi repülőtér és a Magyar Légiforgalmi Rt. is 4 A háború végére a hajóforgalom is megszűnt. A Magyar Folyam és Tengerhajózási Rt. (MFTR) hajóparkjának kb. 20%-a megsemmisült, a megmaradt hajóknak nagy részét pedig idegen vizekre hurcolták. A Duna és a Tisza magyarországi szakaszán üzemképes vagy kevésbé sérült állapotban mindössze 81 kisebb hajó vesztegelt. A bombázások következtében súlyos károkat szenvedett a csepeli Magyar Nemzeti Szabadkikötő, az MFTR hajóműhelye, elpusztult a balatoni hajópark hajóinak többsége is. A hajózást az épületkárok nélkül 137 477 400 P kár érte. A hajóforgalom megindulását, a hajók hiányán kívül a folyók elaknásítása, s a hídroncsok is akadályozták. : A Magyar Posta a MÁV-hoz hasonló katasztrofális helyzetbe került. Elpusztult a postai közlekedési és szállítási eszközök 50%-a, a légvezetékek 75%-a. A levélpostai forgalom a háború előttinek 35%-ára, a telefonforgalom 45%-ára esett vissza, a rádióelőfizetők száma 420 ooo-ről 70 ooo-re, a távbeszélőközpontok száma 1637-ről 1000-re csökkent. Megsemmisült az egyetlen 120 KW műsorszóró adó, a 3 db relais műsorszóró adóból 1 maradt meg. A felszabadulást követően a közellátás, a közbiztonság biztosításának, valamint az újjáépítés megindulásának elsődleges feltétele volt a közlekedés és a hírközlés mielőbbi helyreállítása vagy legalábbis működőképes állapotba hozása. 1945-ben valamennyi koalíciós párt programjában az első helyen szerepelt a közlekedés és a hírközlés rekonstrukciója. 5 Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormányban a közlekedés és a hírközlés irányítását a Kereskedelem és Közlekedésügyi Minisztérium látta el. A tárca irányításával 1944. XII. 22-én Gábor Józsefet bízták meg, aki 1945. V. 9-ig állt a tárca élén, majd 1945. V. 11.-1945. XI. 15-ig Gerő Ernő került helyére. Az ország felszabadult területein az 1935. VII. tc. által meghatározott szervezeti felépítésben és ügykörrel a Kereskedelem és Közlekedésügyi Minisztérium újra megkezdte működését. 6 Szervezete:
