Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

I. Levéltári kérdések

HAJMÁSI GYULA A MEG ADOC rendszer alkalmazási lehetőségei a levéltárban Napjaink egyre növekvő információáradata, az adathordozók sokrétűsége komoly gondokat kezd már jelenteni az adatok és az adathordozók archiválása terén, illetve a levéltárak munkájában. Ma még az ún. hagyományos adathordozók (iratok) vannak túlsúlyban, de ezek növekedése is egyre rohamosabbá válik. A közeljövőben viszont, miután a számítástechnika szinte minden területen tért hódít, számolnunk kell az ún. számítástechnikai adathordozók (pl. mágnesszalag, mágneslemez) elterjedésével is. Tekintve, hogy az adatok és az adathordozók gyarapodása gyorsabb a levéltárak kapacitásának növekedésénél, célszerű még idejében valamilyen, jövőbe tekintő optimális megoldást keresni. Jelenleg leginkább érdemesnek látszik a digitális dokumentum archiváló rendszerek felé történő orientálódás. A fakszimile hírközlés, a nagy felbontási képességű grafikus display technika és a direkt beírású lézerlemez összeházasításával elsősorban az ügyviteli területen használható, fekete-fehér szöveges információtárolásra alkalmas rendszerek hozhatók létre manapság. Ezek közül kettő Európában is kapható: a PHILIPS cég MEG ADOC és a TOSHIBA cég DF-2100-as rendszere. A kettő felépítése hasonló. A PHILIPS rendszerben egy CCITT 63 szerinti nagy felbontású fakszimile olvasó a bemeneti eszköz. Ez 8 X 7,7 pont/mm felbontást ad, de csak fekete-fehér dokumentumot dolgoz fel, a színes képet nem érzékeli helyesen. A japán olvasó 8x8 pont/mm felbontást használ. A lap formátuma korlátozott: A-4, B-4 a lapméret. Az olvasó elvégzi a CCITT ajánlásokban leírt adat-kompressziót. Egy lap bevitele kb. 3 sec-ig tart. Az olvasott képet elektronikus tárba helyezik, ahonnan az display-n megjeleníthető, nyomtatón kinyomtatható, ill. archiválás céljából VIDEOLEMEZ-re írható. A VIDEOLEMEZ-ről olvasott elsődleges információ szintén az elektronikus tárba kerül, ahonnan display-n megjeleníthető, szükség esetén kinyomtatható. A fakszimile olvasón bevitt elsődleges információ csak akkor írható lézersugárral a VIDEOLEMEZ-re, ha az operátor a hozzá kapcsolódó másodlagos információt az operátori billentyűzeten beírta. A másodlagos információ mágneslemezre kerül, és azt a szokványos adatbázis kezelő rendszerekkel kezelik. Ily módon a VIDEOLEMEZ és a mágneslemez szorosan összefügg, egy párt alkot. Az elsődleges és másodlagos információk megjelenítésére a japán rendszerben egyetlen display szolgál. A PHILIPS rendszerben két display van: egyik az elsődleges információt jeleníti meg, a másik a másodlagost. Ennek megfelelően az elsődleges információk megjelenítésére egy nagy felbontású (i728X2287-es), álló A/4-es laphoz alkalmazható képernyő áll rendelkezésre. Felbontása megegyezik a fakszimile olvasóéval, ezáltal egy A/4-es lap teljes egészében megjeleníthető rajta. A másodlagos információk megjelenítésére hagyományos, 25 x80-as képernyőt használnak.