Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei I. (Budapest, 1982)

II. Igazgatástörténet, fondismertetések

esetén felelősségre vonhatók. A Nemzeti Főtanács rendelkezései csak miniszterelnöki ellenjegyzéssel voltak érvényesek. Ezekkel a változtatásokkal elváltak egymástól az államfői és a végrehajtási feladatok, megmaradt viszont az a közvetlen kapcsolat, mely a Nemzeti Főtanácsot és a törvényhozást összekötötte. A Nemzeti Főtanácsnak a Nemzetgyűléssel való szoros kapcsolata kifejezi az erőviszonyok változását is. Az 1945 novemberi választások nagy Kisgazdapárti többséget hoztak a Nemzetgyűlésben.

12 Így az állami főhatalom is közvetlenül kisgazdapárti befolyás alá került, a kormányban is megfelezték a tárcákat a Kisgazdapárt és a három baloldali párt között.

13 A KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE Az államformáról 1945-ben még nem született döntés. Az ebben a kérdésben hozott egyetlen jogszabály, az 538/1945. ME sz. rendelet volt, mely 1945. március 24-én törölte a „királyi" jelzőt az állami hivatalok és bíróságok nevéből. Az 1945 :XI. tc. hatására a Nemzeti Főtanács a Kisgazdapárt befolyása alá került. Nem csoda tehát, ha a változtatást — mely az ideiglenességet is lezárta volna az államélet e területén — a baloldal szorgalmazta. A köztársasági államforma megteremtésének szükségességét és időszerűségét a Szociáldemokrata Párt vetette fel elsőként a koalíciós pártok közül, a Népszava 1945. november 11-i számában. A Tildy-kormány programjának parlamenti vitájakor is hangoztatták a szociáldemokrata képviselők a köztársasági államforma létrehozásának szükségességét.

14 A szociáldemokrata indítványt a Kommunista Párt elvileg támogatta, a Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt viszont egyelőre nem nyilatkozott. A koalíción kívüli Polgári Demokrata Párt és a Magyar Radikális Párt azonban azonnal támogatta a köztársasági államforma megteremtésére irányuló javaslatot. A Haladás című lap 1945. november 17-i számában a Magyar Radikális Párt publicistája kifejtette, hogy a magyar negyedik köztársaság megszületése már a felszabadulással megkezdődött, s a törvényhozásnak ebből a realitásból kell kiindulnia. A Világ című polgári demokrata lap 1945. december 29-i számában Supka Géza, a Polgári Demokrata Párt vezető publicistája az államformáról való döntéshozatalt első számú feladatnak minősítette. 1946. január 1-én a Szabad Szóban Darvas József végre kijelentette: „a Nemzeti Parasztpárt népköztársaságot akar". A Kisgazdapárt részéről elsőnek Dobi István foglalt állást a köztársaság mellett. Tildy Zoltán is időszerűnek tartotta az államforma fölötti döntést. Nyilatkozatát először a Független Magyarország 1945. december 24-i, majd a Kis Újság 1946. január 1-i és 3-i számai közölték. 1946. január 7-én a Kisgazdapárt képviselőinek értekezletén a parasztképviselők már a köztársasági államforma mellett foglaltak állást. 1946. január 17-én Dobi István rádióbeszédében kijelentette: „merénylet lenne, ha most halogató álláspontra helyezkednénk a köztársasági államforma kérdésében". 1946 januárjában a koalíciós pártok pártközi bizottságot küldtek ki az államformáról szóló törvény előkészítésére. Január közepén pártközi értekezleten vitatták meg a köztársaságról szóló, Ries István által kidolgozott törvénytervezetet. 1946. január 28-án kezdte meg a Nemzetgyűlés közjogi és alkotmányjogi bizottsága a törvényjavaslat vitáját.