Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei I. (Budapest, 1982)

II. Igazgatástörténet, fondismertetések

séget újjáépítési célokra hasznosítanak. A vidéki munkáshiányt a kormánybiztos a Honvédelmi Közmunkaszolgálat egy-egy csoportjának kirendelésével igyekezett enyhíteni.) Fogalmazvány — Budapest Főváros Levéltára. Az országos építésügyi kormánybiztos iratai XIX. 2. a. 1. sz. n. JEGYZETEK 1. Ez megfelelt az Újjáépítési Minisztérium, ill. a Kisgazdapárt által képviselt gazdaságpolitikai koncepciónak, amit Gordon Ferenc a Magyar Nemzet 1946. jan. 18-i számában így fogalmazott meg: „Roosevelt személyében és gazdaságpolitikájában találtam meg a már 25 évvel ezelőtt keresett ideált... azt a keresett szintézist, amely az egyéni kezdeményezésen, a magántulajdonon alapuló és a legnagyobb formátumra berendezkedő termelési rendszer keretében ... valósítja meg a gazdasági demokráciát" (Berend T. Iván: Újjáépítés és nagytőke elleni harc Magyarországon 1945—1948. Bp. 1962. 89. o.) Emellett — nyugati állammonopolista mintára — nagyfokú állami beavatkozásra törekedtek. 2. A légköbméterben való számítás ezidőtájt szokásos volt. Hozzávetőleges számítás szerint itt kb. 30 000 lakás újjáépítéséről lehet szó. 3. A kormánybiztos adatai széles körű országos felmérésen alapulnak: a fővárosi háborús károkat a kerületi elöljáróságok bevonásával létesített bizottságok, vidéken külön e célból létrehozott újjáépítési bizottságok végezték el. A felmérések alapján a romházak listáját folyamatosan hozta a Magyar Közlöny. A vidéki kárfelvételi jelentések a dokumentum készítésének időpontjában még nem álltak a kormánybiztos rendelkezésére. A fenti számítások alapján itt kb. 60 000 lakásról lehet szó. 4. A H. M. 5640/1945. eln. sz. rend. alapján. (Ld. tanulmány 15. sz. jegyzet!) 5. A fejezetek — mivel csak fogalmazványról van szó — nincsenek beszámozva. 6. A felszabadulás után a munkabérkérdés általában is, de különösen az építőiparban igen nehéz volt. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának szept. 15-i ülése tárgyalta. (Budapest Főváros Levéltára, II. 1. a. Vegyes jegyzőkönyvek.) A probléma összetettségét a jegyzőkönyv alábbi részlete illusztrálja: „Az Iparügyi Minisztériumnak az a törekvése, hogy minden szakmában azonos nívón tartsa a munkabéreket. Ezt a munkabérpolitikát továbbra is fenn akarja tartani, ezért a maga részéről nem járul hozzá ahhoz, hogy csak az építőiparban emeljék fel a munkabéreket. Ezzel szemben a kormánybiztos: öt hét óta az építőiparban béremelés nem történt, az élelmiszerek pedig 161 ponttal drágultak. Kenyéren kívül semmiféle ellátást nem kapnak, míg a többi iparban foglalkoztatottak több-kevesebb természetbeni juttatásban is részesülnek, ami mind burkolt munkabéremelésnek tekinthető." A regie-bérek tárgyában 1945. okt. 4-én tartott értekezlet újból a probléma megoldatlanságát veti fel: az építőipari munkabérek gyors, aránytalan méretű emelkedésének — a konjunkturális tényezőkön kívül — az az oka, hogy a vállalkozók bérrel csábítják a munkaerőt. (Budapest Főváros Levéltára, II. 1. a. Fővárosi Közmunkák Tanácsa, vegyes jegyzőkönyvek.) 7. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának alapításától kezdve egyik legfontosabb feladata a főváros rendezési tervének megállapítása. Az aktuális városrendezési koncepciót szolgálja az építésügyi szabályzat. A háborús rombolás nemcsak szükségessé tette, hanem — bármilyen szomorú események árán — lehetővé is egy, a modern városépítési elveknek megfelelő városkép kialakítását, melyet az újjáépítés legelemibb teendőinek végzése közben is Fischer József, a kiváló építész mindvégig szem előtt tartott. A háború előtti tevékenységét folytató Városrendezési Szakbizottság, ill. az OÉK Városrendezési osztálya tevékenyen foglalkozott e koncepció kialakításával, s ezzel lényegében 1947-re el is készült. (Preisich Gábor: Az általános rendezési terv előzményei a felszabadulás után. Budapest, 1981, 7. sz. 15—17. o.) 8. A házhelyrendelet célja az volt, hogy a városokban, községekben, az arra rászoruló családoknak házhelyet juttasson. (2400/1945. F. M. sz. Magyar Közlöny, 1945. máj. 6. 23. sz.) A kormánybiztos ezzel kapcsolatban attól félt, hogy a városokban is a falusias települési formák fognak túlsúlyra jutni, holott ez a modern város-