Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei I. (Budapest, 1982)

II. Igazgatástörténet, fondismertetések

építésügyi kormánybiztosra szállt át, és evvel a jelen helyzetben különösen kí­vánatos összpontosítás megvalósult — nem időszerű. „... Az országos építésügyi kormánybiztos legsaj átlagosabb feladatkörének miniszterális hatáskörbe való átvételét pedig nem látom az építés szektorában az újjáépítés érdekében lévő­nek, s... nagy felelősséget vállal az újjáépítési, illetve építésügyi miniszter, ha nem a megfelelő megoldást választja, a kormány pedig, ha vele ilyet vállaltat, különösen most, amikor a kormánybiztosi működés, a kezdet nehézségeiből ma­gát kiküzdve, a rendszeres munka megszervezésének közepette van, amelyet minden újabb átformálási kísérlet csak zavarhat." Az 1946. XXIV. törvény szept. 23-án az újjáépítési miniszteri állást építés­és közmunkaügyi miniszteri állássá szervezte át. 22 Ügyköre, mely a gazdasági koordináló főhatósági funkció jegyében alakult ki, új feladatkörének megfelelően egyrészt jelentős mértékben leszűkül, az összes építésügyek átvételével viszont más vonatkozásban kibővült. Ezzel az Országos Építésügyi Kormánybiztosság és az Országos Építésügyi Tanács megszűnt. Megtörtént a Fővárosi Közmunkák Tanácsa és az építésügyi kormánybiztos hivatali apparátusának szétválasztása. Ez utóbbit az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium vette át. A Fővárosi Köz­munkák Tanácsa rövid ideig még tovább funkcionált a minisztérium felügyelete alatt. Feladata a városrendezési és építési ügyekben való vélemény nyilvánítás volt. A Fővárosi Közmunkák Tanácsát az 1948. évi XIV. törvény szüntette meg. 23 Az országos építésügyi kormánybiztos iratainak egy része — mivel hivatali szervezete szétválaszthatatlanul összefonódott a Fővárosi Közmunkák Tanácsá­nak apparátusával — Budapest Főváros Levéltárában található. A működésére vonatkozó iratok másik része viszont az Űj Magyar Központi Levéltárban őrzött Űjjáépítési Minisztériumi iratanyagban tükröződik, illetve az Építés- és Köz­munkaügyi Minisztérium iratanyagában van. Az iratot, melyből itt részleteket közlök, az országos építésügyi kormánybiztos 1946. évi munkatervének fogal­mazványát, Budapest Főváros Levéltára őrzi. 24 Terjedelmére való tekintettel tel­jes egészében e helyütt nem közölhető. A közlés során kimaradó részletek tar­talmára — amennyiben lényeges közlendőkről van szó — zárójelben utalok. Az irat tárgyszerű pontossággal mutatja be azt a sokrétű munkát, melyet a Kor­mánybiztosság az 1945-ös év során elvégzett, és melynek folytatásához a feltéte­lek — éppen a kormánybiztos eddigi tevékenységének eredményeként — bizto­sítottnak látszottak. A beszámoló tárgyszerűsége feleslegessé teszi, hogy csupán a leírtak ismertetésére szorítkozzak, viszont a légkör, az újjáépítés lendületének hangulata, jól érzékelhető benne, így többet ér egy tartalmi kivonatnál. JEGYZETEK 1. 2.660/1945. ME sz. rend. Magyar Közlöny, 1945. június 3. 42. sz. 2. Ort János: Az Országos Építésügyi Kormánybiztos iratai a Fővárosi Levéltárban, Levéltári Híradó, 1961. sz. 72. o. Fischer József: Amikor újjáépítési kormánybiztos voltam. Budapest, 1981. 9. sz. 16. o. A két cikkben megadott dátum nem egyezik. Ort cikkében jan. 28-a szerepel. 3. CIAM: Les Congres Internationaux d'Architecture Modern (A Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusai). 1928-ban alakult. A modern építészetet megalapozó mozgalom Európában. 4. A modern építészet lexikona, Bp. 1978. 99. o. 5. Közmunkatanácsi törvény: 1870. X. tc. a fővárosi közmunkák, azaz építkezések, városrendezés stb. irányítását, ellenőrzését, szabályozását, az építési szabályzat kidolgozását, végrehajtásának felügyeletét a Fővárosi Közmunkák Tanácsára ru­házta. Az 1937:VI. tc. hatáskörét kiterjesztette a későbbi Nagy-Budapest területére.

Next

/
Thumbnails
Contents