Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei I. (Budapest, 1982)

II. Igazgatástörténet, fondismertetések

ket támasztott a gazdasági vezetéssel szemben, és szükségessé tette a gazdasági vezetés szervezetének, valamint módszereinek felülvizsgálását és módosítását. A gazdasági vezetésnek a jövőben a következő főbb követelményeknek kellett eleget tennie: a) a termelési tervteljesítés kizárólagossága helyett a gazdaságos termelés megvalósítására kell törekedni, b) a papíron történő irányítás helyett közelebb kell vinni az ügyek elinté­zését keletkezési helyükhöz, nagyobb önállóságot kell biztosítani az alsóbb szer­veknek, és ugyanakkor meg kell valósítani az új módszerű, hatékonyabb ellen­őrzést, c) az átszervezéseket oly módon kell végrehajtani, hogy az ügyvitel egy­szerűbb és könnyebben áttekinthető legyen. Az állami szervek munkájának egyszerűsítéséről és megjavításáról szóló 1046 (VI. 3.) 1956. sz. MT határozat 25 megjelenése után a minisztérium a végre­hajtás érdekében megkezdte a szükséges gyakorlati intézkedések megtételét. Az előkészítés és lebonyolítás munkájában erőteljesen közreműködtek a miniszté­rium pártbizottsága és az egyes alapszervezetek is. A munka megfelelő egybe­hangolása és szakszerű irányításának biztosítása, valamint a javaslatok feldol­gozása érdekében a minisztérium vezetése létrehozta 1956 június elején a Mi­nisztériumi Egyszerűsítési Bizottságot. A gazdasági vezetés új módszereinek ki­alakítására a minisztérium által kijelölt két mintavállalat, a Ruggyanta és a Kőbányai Gyógyszerárugyár foglalkozott a munkaügyi apparátus átszervezé­sével. A bérelszámolási osztályt beolvasztották a munkaügyi osztályba, ami két­ségkívül az adminisztráció egyszerűsítésével és létszám-megtakarítással járt. Csatlakozott az egyszerűsítési mozgalomhoz a VEM Szerves Vegyipari Igazga­tósága, mely a vállalatok felé megtett intézkedéseiről egy feljegyzésben tájékoz­tatta a Tervgazdasági Főosztályt: 26 1. a dolgozók személyi és egyéb adatairól vezetett párhuzamos nyilvántar­tást megszüntette; ezt a munkát a bérelszámolás végezte a következő vállalatok­nál: Ruggyantaárugyár, Nagytétényi Gumigyár, Műszaki Gumigyár, Chinoin Gyógyszergyár, Magyar Pharma, Kőbányai Műanyaggyár; 2. a munka egyszerűsítésével kapcsolatban — különösen a bérelszámolási részlegre vonatkoztatva — bevezették a bérelszámolási nyilvántartási kartont 1956. január 1-től. Az említetteken kívül az iparigazgatóságok, valamint a vállalatok elküldték javaslataikat, melyeket az Egyszerűsítési Bizottság továbbküldött az illetékes főosztályoknak azzal, hogy iparigazgatósági és vállalati munkakörben dolgozó szakértők bevonásával a javaslatok alapján saját területükre vonatkozóan ösz­szefüggő javaslatokat dolgozzanak ki. A beérkezett javaslatok feldolgozásában az előbb ismertetett módon, 32 főosztályon dolgozó és 62 iparigazgatósági, vala­mint 87 vállalati, összesen 181 dolgozó vett részt. Az Egyszerűsítési Bizottság az összesített minisztériumi javaslatot 1956. augusztus 6-án terjesztette a VEM kollégium elé. A kollégium által elhatározott módosításokat aug. 8-ra az eredeti javaslaton keresztülvezették és megküldték a Minisztertanácsnak. 27 A beszámoló egyszerűsítési javaslatokat tett a miniszté­riumi és vállalati tervezés területén, a munka- és bérügy, az anyaggazdálkodás (ellátás és értékesítés), műszaki fejlesztés, a beruházás, pénzgazdálkodás, szám­vitel és a statisztikai rendszer területén. A minisztérium az egyszerűsítési munka során maga elé tűzött célt csak abban az esetben tudja maradéktalanul teljesí­teni — hangsúlyozta a beszámoló —, nevezetesen azt, hogy a minisztérium a

Next

/
Thumbnails
Contents