Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei I. (Budapest, 1982)
II. Igazgatástörténet, fondismertetések
ket támasztott a gazdasági vezetéssel szemben, és szükségessé tette a gazdasági vezetés szervezetének, valamint módszereinek felülvizsgálását és módosítását. A gazdasági vezetésnek a jövőben a következő főbb követelményeknek kellett eleget tennie: a) a termelési tervteljesítés kizárólagossága helyett a gazdaságos termelés megvalósítására kell törekedni, b) a papíron történő irányítás helyett közelebb kell vinni az ügyek elintézését keletkezési helyükhöz, nagyobb önállóságot kell biztosítani az alsóbb szerveknek, és ugyanakkor meg kell valósítani az új módszerű, hatékonyabb ellenőrzést, c) az átszervezéseket oly módon kell végrehajtani, hogy az ügyvitel egyszerűbb és könnyebben áttekinthető legyen. Az állami szervek munkájának egyszerűsítéséről és megjavításáról szóló 1046 (VI. 3.) 1956. sz. MT határozat 25 megjelenése után a minisztérium a végrehajtás érdekében megkezdte a szükséges gyakorlati intézkedések megtételét. Az előkészítés és lebonyolítás munkájában erőteljesen közreműködtek a minisztérium pártbizottsága és az egyes alapszervezetek is. A munka megfelelő egybehangolása és szakszerű irányításának biztosítása, valamint a javaslatok feldolgozása érdekében a minisztérium vezetése létrehozta 1956 június elején a Minisztériumi Egyszerűsítési Bizottságot. A gazdasági vezetés új módszereinek kialakítására a minisztérium által kijelölt két mintavállalat, a Ruggyanta és a Kőbányai Gyógyszerárugyár foglalkozott a munkaügyi apparátus átszervezésével. A bérelszámolási osztályt beolvasztották a munkaügyi osztályba, ami kétségkívül az adminisztráció egyszerűsítésével és létszám-megtakarítással járt. Csatlakozott az egyszerűsítési mozgalomhoz a VEM Szerves Vegyipari Igazgatósága, mely a vállalatok felé megtett intézkedéseiről egy feljegyzésben tájékoztatta a Tervgazdasági Főosztályt: 26 1. a dolgozók személyi és egyéb adatairól vezetett párhuzamos nyilvántartást megszüntette; ezt a munkát a bérelszámolás végezte a következő vállalatoknál: Ruggyantaárugyár, Nagytétényi Gumigyár, Műszaki Gumigyár, Chinoin Gyógyszergyár, Magyar Pharma, Kőbányai Műanyaggyár; 2. a munka egyszerűsítésével kapcsolatban — különösen a bérelszámolási részlegre vonatkoztatva — bevezették a bérelszámolási nyilvántartási kartont 1956. január 1-től. Az említetteken kívül az iparigazgatóságok, valamint a vállalatok elküldték javaslataikat, melyeket az Egyszerűsítési Bizottság továbbküldött az illetékes főosztályoknak azzal, hogy iparigazgatósági és vállalati munkakörben dolgozó szakértők bevonásával a javaslatok alapján saját területükre vonatkozóan öszszefüggő javaslatokat dolgozzanak ki. A beérkezett javaslatok feldolgozásában az előbb ismertetett módon, 32 főosztályon dolgozó és 62 iparigazgatósági, valamint 87 vállalati, összesen 181 dolgozó vett részt. Az Egyszerűsítési Bizottság az összesített minisztériumi javaslatot 1956. augusztus 6-án terjesztette a VEM kollégium elé. A kollégium által elhatározott módosításokat aug. 8-ra az eredeti javaslaton keresztülvezették és megküldték a Minisztertanácsnak. 27 A beszámoló egyszerűsítési javaslatokat tett a minisztériumi és vállalati tervezés területén, a munka- és bérügy, az anyaggazdálkodás (ellátás és értékesítés), műszaki fejlesztés, a beruházás, pénzgazdálkodás, számvitel és a statisztikai rendszer területén. A minisztérium az egyszerűsítési munka során maga elé tűzött célt csak abban az esetben tudja maradéktalanul teljesíteni — hangsúlyozta a beszámoló —, nevezetesen azt, hogy a minisztérium a