Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei I. (Budapest, 1982)

I. Levéltártani kérdések

A gazdaságpolitikai vonatkozású értékeink közül említést érdemelnek a Pénzügyminisztériumtól átvett 1945/1960. évi iratok (85 ifm). Az anyagban többek között találhatók költségvetési ügyekre, népgazdasági tervekre, vállalati gazdálkodásra, adó- és árbevételi ügyekre vonatkozó iratok stb. A Magyar Nemzeti Bank központi irattárából beszállításra került 9 ifm, 1945—1963 között keletkezett igen értékes iratanyag. Lényegében három, egymást követő szervezeti egység, a Közgazdasági, a Tanulmányi és Statisztikai O. (1945—1951), a Terv- és Statisztikai Osztály (1951—1954) iratairól van szó. E három szervezeti egység tevékenysége között folyamatosság mutatkozik, ugyanis feladatuk a Bankon belül elsősorban az volt, hogy statisztikai anyagot gyűjtsenek és dolgozzanak fel az ország gazdasági és pénzügyi helyzetét illetően. Ebből a tevékenységből adódik, hogy az iratok rendkívül sok, történeti szempontból értékes gazdaságstatisztikai adatot tartalmaznak, tanulmányok formájában. Itt nyert elhelyezést a párizsi béketárgyalások anyaga is. A Bankot bevonták a békeelőkészítő munkálatokba, főként gazdasági kérdésekben, következésképpen az ország szinte valamennyi gazdasági ágával, az iparral, mezőgazdasággal, a közlekedéssel stb. kapcsolatban hatalmas forrásanyag gyűlt itt össze. De emellett nagy helyet foglal el az anyagban az infláció elleni küzdelem és a stabilizáció kérdése, továbbá — tekintve, hogy a Bank devizahatóság volt — a külkereskedelem témaköre. Külön ki kell emelni, mint fontos forrásanyagot a Bank által rendszeresen kiadott gazdasági helyzetjelentéseket, melyeket szintén a közgazdasági osztály készített, és amelyben összefoglalóan ugyan, de rendkívül gazdag és részben már hozzáférhetetlen statisztikai adatbázisra építve találjuk meg egy-egy rövidebb időszak gazdasági helyzetképét. A bankállamosítások után ugyan a súlyponti témakörök eltolódtak, de helyükre hasonlóan fontos kérdések léptek. így pl. a pénztári terv elkészítése, vagyis a bankjegyforgalom és árualap tervezése, az ipari vállalatok pénzügyi helyzetének elemzése, a pénzügyi és gazdasági helyzet elemzése. Gazdag forrásanyagot találunk még a pénzforgalom és a bankszervezet elvi kérdéseivel kapcsolatban is, és nemcsak Magyarországra, hanem más szocialista országra vonatkozóan is. Átvettük a Külügyminisztérium 1945/64. közötti külképviseleti anyagát, 108,44 ifm mennyiségben, amely nemzetközi kapcsolatainkat reprezentálja a világ szinte valamennyi országával. Túl az említett miniszteriális jellegű anyagon, több országos irányító szerv iratait is átvettük. Ezek közül a legfontosabbak: — Országos Tervhivatal titkársági és TÜK-iratai (1947—1966), — Legfőbb Ügyészség (1951/58) iratai. Jelentősebb sorozatok: rögtönbíráskodási statisztikák, megyei ügyészségek vizsgálatai, éves jelentések, beszámolók stb., — Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának iratai (1959/60), — Magyar Kereskedelmi Kamara (1968/80) TÜK-iratok, — Találmányi Hivatal (1953/57) iratai, — Munkaerő Tartalékok Hivatalának (1951/57) iratai, amelyek a korszak munkaerő-gazdálkodásáról, a szakmunkásképzésről vallanak, — Országos Szabványügyi Hivatal (1949/65) iratai, — FM Növényvédelmi Szolgálat (1960/63) iratai, — Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal (1963) iratai, — Magyar Áttelepítési Kormánybizottság (1945/49) iratai, — Bányaműszaki Felügyelőség (1960/64) iratai,