Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei I. (Budapest, 1982)

I. Levéltártani kérdések

a) Passzív gyűjtőköri tevékenység Passzív a gyűjtőköri tevékenység akkor, ha az átadásra kerülő adatokat, adathordozókat a szervek egyoldalúan jelölik ki és az átadás feltételeit is ők határozzák meg, ha a levéltárnak ebbe nincs beleszólása. Ebben az esetben a gyűjtés esetlegessé válik, csak azzal lehet számolni ami a szervek akaratából átadásra kerül. Ebben az esetben a gyűjtőköri tevékenység elsősorban a felhasználó szer­vekre, ezeknek a szerveknek az irattárában őrzött adathordozókra terjed ki, és legfeljebb a számítástechnikai rendszerből selejtezésre kerülő adathordozók kö­zött válogathat. így gyakorlatilag a levéltár elveszti annak lehetőségét, hogy részt vegyen állományának alakításában és ennek következtében az állomány alakulása is és szolgáltatásai esetlegessé válnak, kétségtelenül információs értékű adatvesz­teség keletkezik. Ez a helyzet azért alakul ki: — mert a közvetlenül gépbe vitt egyszeri adatfeldolgozások esetében az adatokat feldolgozás után törlik (selejtezik), és így csak a feldolgoztató­nál levő adatkiírások maradnak fenn (ha fennmaradnak), és csak ezek kerülhetnek levéltári megőrzésre, így elveszik minden további levéltári szempontú adatfeldolgozás lehetősége, — mert elveszik a számítástechnikai rendszerekben tárolt adatok átvételé­nek lehetősége, és nyomon követhetetlenné válik az adattárakban, a törzsadatállományban történt karbantartás (bevitel, törlés, átrendezés), különösen akkor, ha a karbantartás eltér a megrendelők vagy használók időszakos igényétől. b) Aktív gyűjtőköri tevékenység A levéltár gyűjtőköri tevékenysége akkor alakul aktívan, ha gyűjtőköri tevékenységét a felhasználó szervek irattáraiban őrzött adathordozókon kívül ki tudja terjeszteni az adatfeldolgozó rendszerekre is, ha az adatfeldolgozó rend­szerekben tárolt, levéltári értékűnek minősített adatok levéltári átvételének, illetve átadásának feltételeit, az átadásra kerülő adatokat, az átadás módját és idejét közösen határozzák meg, ha levéltárnak módja van saját levéltári szem­pontú adatfeldolgozásokat készíttetni. így lehetőség nyílik: — az irattárakban őrzött kiírt adatokat tartalmazó hordozók közül a gya­korlatának megfelelően a történeti és információs értékű adathordozók kiválasztása és ezek közül elsősorban azokat, amelyek használata gya­kori lehet (célszerűbb mikrofilmen), — hogy a feldolgozott adatokat a kiírás előtt pufferszerűen mágnesszalagra vitesse, melyeket szükség esetén bármikor kiírattathat, — minden törlésre kerülő adatra átvételi joga legyen, ha levéltári értéket tartalmaz, — ha a számítástechnikai rendszerben tárolt adatok változásaiból, karban­tartásából következően adatveszteség keletkezne, a törzsadatokat még megváltoztatásuk előtt átvegye.

Next

/
Thumbnails
Contents