Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei I. (Budapest, 1982)
II. Igazgatástörténet, fondismertetések
el saját megbízatásának 1 évvel való meghosszabbítására és az Elnöki Tanács jogainak további kiterjesztésére. Az 1957. V. tv. szerint dönt honosítási, visszahonosítási ügyekben, továbbá az állampolgársági kötelékből való elbocsátásról és a magyar állampolgárságtól való megfosztásról. Az 1957. évi XXII. tc. értelmében, az egyház életébe radikálisan belenyúló főkegyúri jogot nem gyakorolja ugyan, de szükséges hozzájárulást ad egyes egyházi állások betöltéséhez. A nevében és minőségében 1956 decemberében megváltozott párt kimondta, hogy a pártszervek nem kötelezhetik a választott tanácsi szerveket közvetlenül semmilyen határozat végrehajtására. 1958-ra a kényszer hozta hatalomkoncentrálás megszűnt. A miniszterelnök Kádár János helyett Münnich Ferenc lett, s helyreállt az államélet törvényes rendje. A NET hatásköre ismét kibővült a kitüntetéses doktorrá avatandó személyekről való döntés jogával. Megélénkült a Népfront mozgalom is, s 3441 helyi népfrontbizottságot választottak meg. A Hazafias Népfront (1954-ben, az MDP III. kongresszusán határozták el létrehozását) politikai tevékenysége az országgyűlési választások idején lendült fel. Az Elnöki Tanács 1958. IX. 26-án ugyanis feloszlatta az országgyűlést és új választásokat írt ki X. 16-ra. A választásokon a szavazásra jogosultak 99,6%-a a népfront jelöltjeire szavazott. A 338 képviselő közül 62 pártonkívüli volt. Az országgyűlés nov. 26-án megválasztotta tisztségviselőit, állandó bizottságait, az Elnöki Tanácsot, és megerősítette a kormányt eddigi összetételében. Az Elnöki Tanács elnöke ismét Dobi István lett. Ezzel lezárult a küzdelem a néphatalom helyreállításáért és megszilárdításáért. Az államhatalmi szervek ismét alkotmányos funkcióik szerint működtek. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ismét gyakorolta direktoriális államfői tisztjét. A szocializmus építésének 1958—1970-ig terjedő időszakában az államélet működése zavartalannak volt mondható. A szervek hatásköre elkülönült, nem jött létre egyszemélyi hatalom. Az államfői jogkört tovább szélesítették. Az 1960. évi IV. tv. az Elnöki Tanács jogkörébe utalta „az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszélyt és annak megszűnését" kifejezésre juttató, rendkívüli állapot kihirdetését és hatálytalanítását is. Az 1961. évi III. tv. megállapította, hogy „főiskolát, egyetemi jellegű főiskolát és egyetemet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa létesíthet és szüntethet meg. Az 1968. évi V. tv. alapján a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, elnökhelyettesét és tagjait a Minisztertanács javaslatára az Elnöki Tanács választja meg, a saját választását követő 30 napon belül, az országgyűlési választási periódussal azonos tartamra. Az 1969. évi 41. sz. tvr. szerint a Magyar Tudományos Akadémia elnökét az Elnöki Tanács erősíti meg tisztségében. A politikai helyzetnek 1949 óta végbement változásai és az államélet korszerűsítésének igénye, továbbá az alkotmány apróbb-nagyobb módosításai már elengedhetetlenül szükségessé tették az alkotmánymódosítások és az államélet egészét átszövő törvények egységes szövegbe foglalását. Az 1949. évi alkotmány számos vonatkozásban megújítandóvá és átalakítandóvá vált.
