Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei I. (Budapest, 1982)

II. Igazgatástörténet, fondismertetések

mennyi tagjának. Amennyiben áz anyag olyan jellegű volt, hogy megvitatása előzetes vizsgálatot igényelt, a Titkárság megbízta a szakbizottság egy vagy több tagját a vizsgálat elvégzésével. Az előzetes vizsgálat eredményét írásban rögzítették a feladattal megbízott szakbizottsági tagok és eljuttatták a szakbizottság valamennyi tagjához. Ennek alapján történt a kérdés megvitatása. A vita lezárása után a Műszaki Tanács vagy a szakbizottság titkára írásban rögzítette a kialakult véleményt, valamint a Műszaki Tanács, illetve a szakbizottság javaslatát. Az írásban rögzített véleményt és javaslatokat minden esetben a Titkárság terjesztette a miniszter elé. A Műszaki Tanács, illetve a szakbizottságok ülésén tárgyalt anyagot — a kérdés természetétől függően — titkosként vagy szigorúan titkosként kezelték. A Műszaki Tanács működésével felmerülő költségeket a VEM költségvetési keretében irányozták elő. A költségvetés felhasználásáról a miniszter alkalmanként döntött a Műszaki Tanács titkárának javaslata alapján. A Műszaki Tanács a miniszter által félévenként jóváhagyott munkaterv szerint dolgozott. Általában kéthavonként tartotta üléseit. A munkatervben szereplő témákat az üléseken a tárgykör szerint illetékes osztályvezető terjesztette elő. Az előterjesztések, jelentések, javaslatok kidolgozásába a szakbizottságok vezetői a minisztérium iparigazgatóságait, főosztályait, ipari tudományos kutatóintézeteket, tervezővállalatokat és egyéb szerveket is bevonhattak. Az előterjesztés, javaslat, jelentés kidolgozásának határidejét úgy kellett megszabni a munkatervben, hogy a kidolgozott és tárgyalásra kerülő anyag szövegét a Tanács tagjai a tárgyalást megelőzően nyolc nappal kézhez kapják, hogy ily módon az előterjesztés anyagának átvizsgálására kellő idő álljon rendelkezésre. Az ülésekre szakértőket vagy szakelőadókat is meghívhattak. A VEM kollégiuma felülvizsgálta a Műszaki Tanács és szakbizottságainak tevékenységét, szervezeti és működési rendjét. Az 1955. október 24-i tanácskozásról készült jegyzőkönyv a következő érdemi változtatásokat hozta:

13 a) a szakbizottságok tagjai sorába idegen tárcák képviselőit is be kell vonni, de ne vegyenek részt a Műszaki Tanácsban az Országos Műszaki Fejlesztési Tanács tagjai, b) a Műszaki Tanács tagjai sorába a nagy gyakorlattal bíró szakembereken kívül fiatal, fejlődésképes műszakiakat is be kell vonni, c) a Műszaki Tanács elé terjeszthető kérdések közül törölni kell az N. G. K. terveket, a tanulmányutak beszámoló jelentéseit, nagyobb jelentőségű üzemi, kutatási tématerveket, az éves beruházási terveket és az üzemi kutatások zárójelentéseit. A kollégiumi tanácskozást követően a miniszter utasítása

14 elrendelte, hogy iparáganként műszaki tanácsokat és szakbizottságokat kell szervezni a minisztérium vezetőinek véleménynyilvánító és tanácsadó szerveiként. Az utasítás szerint 1956. I. 31-ig a következő műszaki tanácsokat és szakbizottságokat kellett megszervezni: 1. Energiagazdálkodási és Energetikai Műszaki Tanács — Hő- és Villamosenergia-fejlesztési Szakbizottság — Villamosenergia Elosztási Szakbizottság — Energiagazdálkodási Szakbizottság 2. Nehézvegyipari Műszaki Tanács — Szervetlen Vegyipari Szakbizottság — Szénfeldolgozóipari Szakbizottság