Bevezetés - A váci székeskáptalanról
Bevezetés A váci székeskáptalanról Az adattár a váci székeskáptalan személyi állományát tartalmazza a kezdetektől az intézmény időleges megszűnéséig, azaz Vác városának (és az egyházmegye nagy részének) az 1543. évi elfoglalásáig. A munka nem előzmények nélküli. A váci székeskáptalanban javadalommal rendelkező személyek neveit az 1900-as évek elején Chobot Ferenc kanonok gyűjtötte össze,1 az ő munkáját száz évvel később Varga Lajos egészítette ki Bátori Miklós váci püspökségének idejére,2 illetve jómagam az 1378 és 1526 közötti időszakra végeztem kutatást.3 A 2015-ben megjelent munka egyfajta előképe a jelenleginek, azzal kiegészítve, hogy immáron a káptalan teljes középkori működési idejére gyűjtöttem össze az adatokat. Tettem mindezt a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára által fejlesztett digitalizált forrásbázis segítségével.4 A jelen munkában tehát a középkori váci székeskáptalanban helyet foglaló oszlopos- és egyszerű kanonokok, kápolna- és oltárigazgatók, karbeli klerikusok, illetve a váci szentszéki bíróságon „dolgozók” neveit, azaz közkeletű nevén archontológiáját közlöm. Az egyes méltóságviselő kanonokok listája a magyar, és különösképpen a váci egyházmegye forrásadottságainak megfelelően korántsem hézagmentes, és könnyen lehetséges, hogy soha nem is lesz az. A listák különösen a Jagelló-kor második felétől hiányosak, aminek elsődleges indoka, hogy 1505. május 22-e5 után a váci káptalanban nem bocsátottak ki több méltóságsoros privilégiumot. Ennek oka, sok más egyéb kérdéshez hasonlóan megoldásra vár. 1 Chobot E: Névtár I. 60., II. 674—975. 2 Varga L. : Váci székeskáptalan 87-101. 3 C. Tóth N.: Váci székeskáptalan. 4 Az adatgyűjtés során jelent meg Tóth Krisztinának a váci káptalan okleveleit 1342-vel bezárólag tartalmazó kötete (VK 1227-1342.), amelynek adatait egyfelől a méltóságsoroknál tüntettem fel, másrészt azoknál az okleveleknél, amelyeknek eddig nem, vagy csak a 18. századi kiadása volt. 5 DF 244405., a dátumára lásd a Méltóságsoroknál írtakat.
