Mikó Gábor: Egy levéltár régmúltja. A Zarka család középkori okiratai - Subsidia ad historiam medii aevi Hungáriáé inquirendam 15. (Budapest, 2023)
A középkori levéltár - A levéltár oklevelei
A középkori levéltár 37 A levéltár máig fennmaradt középkori irataiban tehát különböző iratcsoportok különíthetőek el proveninenciájuk szerint. A Zarka család tagjainak részére szóló oklevelek alkotják az egyik részt, amelyek jellemzően legrégebben elnyert vagy vásárolt birtokaikra vonatkoznak. Egy nagyobb csoport a nádasdi Darabosok levéltárából került ide, talán csak a 16. század közepén; ezen irathalmaz részben magában foglalta a Molnári (Püspök), illetve még régebbről az Ostffy család egyes okleveleit is. Egy harmadik részt alkotnak a még kisebb töredékek, például a gyeli vonatkozású okiratok. Azzal az eshetőséggel is számolnunk kell, hogy családtag-ügyvédek útján is kerülhettek be oklevelek, amelyek a család birtokjogait egyáltalán nem is érintették. Mindez birtoktörténeti rekonstrukciót nem tesz lehetővé. A feltárt példák reményeim szerint kellőképp bemutatják, hogy valójában mennyire nehezen „elérhető”, sőt értelmezhető ma már számunkra egy család középkori levéltára, ez ugyanis folyamatos változásban volt, és ne legyenek kétségeink: ez a változás - hacsak a família ki nem halt - ugyanígy zajlott az újkorban is. Erre frappáns példát szolgáltat magának a Zarka levéltárnak a 19. századi története is. Korábban említettem már, hogy a Hajnóczy által lemásolt, ám mára eltűnt iratok egy része a 19. század végén, Csánki Dezső történelmi földrajzának készültekor még megvolt, csak éppen nem Zarka Krisztina, hanem egy másik családtag tulajdonában.169 Nem tanulságok nélküli ezen elkallódott tételek tartalmi vizsgálata sem. Egy kivételével nincsenek meg a Gersei Petőkkel kapcsolatos oklevelek,170 szintén egy kivétellel hiába keressük a szabari uradalommal kapcsolatos Mátyás-kiadványokat,171 teljesen hiányoznak a Szoporra vonatkozó iratok, szintúgy Zarka Adorján Vajdafalvához, más néven Kondárkorfalvához köthető diplomái — mindezeket tehát csak a 19. században vitték el a levéltárból. Néhány éve Neumann Tibor hívta fel a figyelmet arra, hogy „egy-egy levéltár a 16. század végén még jóval több Mohács előtti iratot tartalmazott, mint az újkori iratselejtezések után”.172 E véleményt megerősíti a Megyery család levéltárának közelmúltban rekonstruált, fordulatos története éppúgy,173 mint a Zárkák levéltárának sorsa is. További tanulságként pedig három dolgot fűzhetünk hozzá - értelemszerűen csupán az általam most megvizsgált iratanyag alapján. Egyrészt ki nem halt családok esetében az egy helyütt 169 Lásd az 55-60. jegyzetekhez írt szövegrészt. 170 Az egy kivételt lásd Oklevéltár 104. sz. (Vis birtok). 171 Uo. 76. sz. 172 Neumann T.: Két levéltárjegyzék 11. 173 C. Tóth N - Németh P: Megyeriek 165-195.
