Mikó Gábor: Egy levéltár régmúltja. A Zarka család középkori okiratai - Subsidia ad historiam medii aevi Hungáriáé inquirendam 15. (Budapest, 2023)
A levéltár története 1787-től napjainkig
A levéltár története 1787-tol napjainkig 17 tette, a szövegek után — egyéb másolataira is jellemző módon — rövid leírást is adott a mintapéldányokról, kitérve például azok paleográfiai jellemzőire, pecsétjeire, pecsétzsinórjaira, margó- és hátlapi feljegyzéseire, továbbá a leírás és a kollacionálás pontos időpontjára.45 Kivétel nélkül az összes másolat eredeti iratról készült. Mind Hajnóczy saját gyűjteményeit, de még inkább a korabeli másolati köteteket tanulmányozva látható, hogy a korban, nyilván nem függetlenül a nehezen leküzdhető földrajzi távolságoktól, a saját oklevéltárat összeállító gyűjtők — bármily igényesek voltak is — nem törekedhettek arra, hogy saját köteteiket kizárólag eredeti oklevelek alapján állítsák össze. A magánlevéltárak kutatása ráadásul nem is volt lehetséges megfelelő kapcsolatok vagy ajánlólevelek nélkül.46 A többszörös másolások révén létrejött gyűjtemények azonban egyre megbízhatatlanabbak lettek. A Hajnóczy-féle kéziratokba is kerültek egyéb másolatgyűjteményekből vett szövegek, bár ez utóbbiak is meg vannak nevezve. Maga Hajnóczy azonban láthatólag tisztában volt azzal, hogy az igazán megbízható másolatok elkészítése csak közvetlenül az eredeti okiratokról lehetséges. Ezért is írta le saját kezűleg a másfélszáz oklevelet a Draskovich-levéltárban, és ezért igyekezhetett a két említett kőszegi tartózkodása alatt Zarka Mihály okleveleiből is minél többet lemásolni.47 A másolás módjáról csak találgatásokba bocsátkozhatunk, de úgy tűnik, az iratok között nem válogathatott, hanem azokat írta le, amelyeket tulajdonosuktól napi rendszerességgel megkapott.48 mohácsi csatát követően kelt volna. Elgondolkodtató mindazonáltal, hogy Hajnóczy két további, általam ismert és átnézett oklevélgyűjteménye (OSZKK Föl. Lat. 2268., illetve Föl. Lat. 3635/3.) szintén kizárólag középkori diplomák másolatait tartalmazza. 45 Ezeket magam is közöltem az Oklevéltárban minden olyan oklevél esetében, amelynek szövege Hajnóczy másolatán alapszik. - Korábban általánosságban kiemelte már Fraknói is (Fraknói V: Martinovics-féle összeesküvés 22.). 46 Fraknói V.: Martinovics-féle összeesküvés 21.; V Windisch E.: Kovachich 154-155. 47 A Zarka-féle oklevelekkel párhuzamosan 1787 tavaszán harminc oklevelet másolt le egy olyan, Kőszeg város levéltárában őrzött kéziratból, amely a középkori városi privilégiumok szövegét tartalmazta 16. századi átmásolásban. A kötethez Johann Strodler városbíró engedélyével jutott hozzá. (Mikó G.: Hajnóczy oklevélgyűjteménye 114.) - A kézirat jelenleg is a város levéltárában van, színes illetve fekete-fehér fotómásolatai pedig az Országos Levéltár Diplomatikai Fényképgyűjteményében, a DF 262266. számon. 48 Jóllehet a táblabíróság székhelye Kőszegen volt, valószínűtlen, hogy Zarka Mihály a főként birtokbiztosító okleveleit oda szállíttatta volna. Azt, hogy Hajnóczy nem egyszerre jutott az iratokhoz, és nem is forgatta át a teljes anyagot, bizonyítja például az a megjegyzése, amelyet Zsigmond király 1425. jún. 25-i oklevelének másolatához
