Mikó Gábor: Egy levéltár régmúltja. A Zarka család középkori okiratai - Subsidia ad historiam medii aevi Hungáriáé inquirendam 15. (Budapest, 2023)
Oklevéltár - 52 1429. június 29. Buda
Oklevéltár 137 proxime preteritum 247 ad facies possessionis Gely vocate in comitatu Castriferrei predicti existentis et perconsequens porcionis condam Abrahe, patris vi delicet nobilis domine Katherina vocate, avi videlicet Stephani filii Michaelis filii annotate domine Katherine ad unum aratrum se extendentis, vicinis et commetaneis prefate possessionis Gely illuc legittime convocatis et presentibus accedendo annotatum Stephanum filium Michaelis filii iamdicte domine Katherine in dominium eiusdem porcionis introducendo eandem porcionem eidem cum cunctis ipsius utilitatibus et pertinendis quibuslibet statuissent iure sibi incumbenti perpetuo possidendam, tenendam pariter et habendam contradiccione Nicolai filii Stephani et domine Clare consortis Michaelis de Gemerew et aliorum quorumlibet non obstante. Datum sexto die diei statucionis prenotate, anno Domini millesimo quadringentesimo vigesimo nono. 247 1429. máj. 20. 52 1429. június 29. - Buda Palóci Mátyus országbíró ítéletlevele. Jóllehet néhai Gyeli Abrahám leánya: néhai Katalin fiúsítás révén jogot nyert apjánek egy Gyeli birtokon található egy aratrumnyi birtokrészére, amikor magát abba 1405-ben bevezettetni akarta, az eljárásnak a másik Gyeliböl való István fiai: László és Miklós ellentmondtak, a királyi különös jelenlétre kitűzött tárgyaláson azonban nem jelentek meg Ezt követően előbb Katalin, majd fia és örököse: Liszkói Péter még két alkalommal — 1410-ben, majd 1425-ben — próbálták a birtokrészt maguknak iktattatni, az alperesek mindkétszer ellentmondtak, de 1410-ben a királyi különös jelenlétre, majd 1425-ben a királyi jelenlétre kitűzött tárgyaláson nem jelentek meg Az ügy tovább halasztódott, majd (1429-ben) az országbíró elé került, aki, mivel az alperesek háromszor is ellentmondással éltek, ám illetékes bírájuk előtt egyszer sem jelentek meg, az ország szokása szerint őket pervesztesnek nyilvánítván a vasvári káptalannak meghagyta, hogy küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek jelenlétében a kúriából kiküldött királyi ember vezesse be Katalin utódait a gyeli birtokrészbe, és iktassa azt részükre, az alperesek semmilyen ellentmondását nem véve figyelembe. Mivel az erről szóló jelentést az 1429. évi György-napi nyolcadon a felperesi ügyvéd bemutatta, az országbíró a birtokiktatást jóváhagyja, minderről függőpecsétes privilégiumot kiállítva a felperes részére.
