C. Tóth Norbert - Németh Péter: Várjobbágyokból nemesek. A Megyeriek és Rádiak küzdelme a nemesi létért (Függelékül a Megyery család oklevelei és egykori levéltáruk jegyzéke) - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 14. (Budapest, 2023)

Az eskütársak - I. A Gégényi (Megyeri) Mihály fiával: Pállal együtt esküt tevők névsora

40

Várjobbágyokból nemesek

János is; egy évvel később már Péter fiát említik. — Nyírbátor (SzSzB vm.) határába olvadt, a várostól D-re, a piricsei határszögletben.

Piricsei János {Iohannes

de

Perecbe)

A kisnemesi falu 1297-ben tűnik fel. - 1369: Piricsei János fia: Tamás és Jakab fia: Péter mint Szatmár megyei nemesek Orbó (Közép-Szolnok m.) ügyében tanúk (Perényi 116. sz.). — 1379: Piricsei Benedek fiai jogainak érvényesítése Közép-Szolnok megye közgyűlésén (EO

V.

484. sz.). - 1405: Kispiricsei Péter fia Pétert és Balázs fia Jánost beiktatták a Szatmár megyei Kispiricse részbirtokába, ennek Piricsei János fia: István ellentmondott (Lelesz III. 80/143. sz.). - Tanúnk 1405 e. elhunyt. — Ma: Piricse (SzSzB vm.).

Szentmiklósi Miklós {Nicolaus

de

Zenthmyklos)

1366: Szentmiklósi László fia: Miklós a maga és frátere, László nevében tanú Mezőpetri, Vezend és Portelek határperében (Anjou okit. L. 635. sz.). — Szentmiklósi László fiai: Miklós és László ellentmondtak Magyi János Orbó birtokba iktatásának; Szentmiklósi Mihály és János meg sem jelentek (Anjou okit. L. 848. reg.). — A 15. század közepére elpusztult falu Piskolt/Pis^olt (RO) határába olvadt (Németh P: Szatmár 289-290.).

Szennyesi Elek {Alexius

de

Zemes)

A kisnemesi település 1213-ban Leuka poroszló nevében tűnik fel (1213/550: prist, nőm.

Leus,

de

Scenues - VR. 378. §, 158.). - 1392: Szennyesi Domokos fiait: Istvánt és Eleket, továbbá Lugasi György és Parlagi István feleségeit, Margitot és Skolasztikát iktatták Szennyes részbirtokába (Lelesz III. 27/36. sz.). - Ennek Szennyesi Illés fia: István ellentmondott, s ezért az iktatást a következő években megismétlik (Lelesz III. 34/52., 37/59. sz.). - Nyírlugos határába olvadt, a községtől D-re (SzSzB vm.).

(Közép-) Szolnok megyéből:

Csögi Gergely {Gregorius

de

Chegy), Csögi István {Stephanus

de

Chegy) (1215): A Csög faluból való szolnoki várnép, Samu azt állította a Szalacs falubeli Pál fia Pósáról, hogy vele azonos rendű (EO

I.

81. sz.). — 1397: Csögi István neve is felmerült királyi emberként, de a névsorból nevét kihúzták (Lelesz I. 308/228. sz.). — 1409: István még élt, ekkor megyei emberként járt el hatalmaskodás ügyében (ZsO II. 7216. sz.). - Gergelyre nincsen adatunk. - Ma: Csög/Cig (RO).