C. Tóth Norbert - Németh Péter: Várjobbágyokból nemesek. A Megyeriek és Rádiak küzdelme a nemesi létért (Függelékül a Megyery család oklevelei és egykori levéltáruk jegyzéke) - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 14. (Budapest, 2023)

Az eskütársak - I. A Gégényi (Megyeri) Mihály fiával: Pállal együtt esküt tevők névsora

Az eskütársak

35

Gégényi Péter {Petrus

de

Gegew), Gégényi András {Andreas

de

Gegen),

Gégényi

István, Mihály {Stephanus

de

Gegen,

Michael de

eadem)

Eredetileg a szabolcsi vár Borsova megye területén élő jobbágyai birtokolták. A két falu/település (Bel- és Külgégény) a középkorban a Gégényi család és leányági leszármazottaik birtoka volt. - 1282>306>366>406: IV. László király Gégényi Móg fia: Mikes, Miklós fia: János, Boch

[recte:

Bach}

és testvére, Herceg fiai katonai szolgálatát figyelembe véve, kivette őket a szabolcsi várjobbágyságból Belgégény és Külgégény földjeikkel együtt, s az ország nemesei közé emelte (RA 3170. sz.; ZsO II. 4872. sz.). — 1362: Gégényi Lőrinc fia: Mihály Gégényi Bíró Mihállyal idéztet (Szabolcs I. 575. sz.). — 1365: Szabolcs megye hatósága előtt Gégényi Mihály tiltakozott, hogy Gégényi Belyd fia: Péter az ő jobbágyát tolvajlással vádolta, s meg akarta ölni (Szabolcs I. 609. sz.). — 1366: Gégényi Dezső fia: István kijelölt nádori ember (Anjou okit. L. 78. sz.). - 1367: Gégényi István kijelölt királyi ember (Anjou okit. LI. 681. sz.). — 1369: Gégényi Marót fia: Péter Szabolcs megyei nemes Orbó (Közép-Szolnok m.) ügyében tanú (Perényi 116. sz.). - 1374: Gégényi Marót fiai: Péter és Tamás kijelölt királyi emberek (Zichy III. 519.). — 1381: Mihály fia: Pál, Marót fiai: Tamás és Péter, Dezső fia: István és Miklós fia: János gégényi nemesek Petlend ügyében tanúk (Zichy IV. 181.). - 1406: Szabolcs megye közgyűlésén Belgégényi Móg fia: Mikus

fia:

Dénes fia: Dezső fia: István fia: Mátyás és Mikus fia:

Péter fia: Marót fia: Tamás panasza szerint Belgégényi Lőrinc fia: János fia Jánost és Lőrinc fia Mihályt Belgégény birtoknak csak Ló-a illeti meg, de ők ott és Külgégény birtokban ennél nagyobb részt tartanak a kezükben. Ennek igazolására felmutatták 1) IV. László király 1282. évi oklevelének 1306. évi átirata 1366. évi átiratát; 2) Az egri káptalan 1335. évi oklevelét. Az alperesek szerint ők a birtok Vó-át bírják, bár ennek V-a illetné meg őket. Ennek bizonyítására felmutatták 1) Fülöp nádor 1323. évi oklevelét; 2) Csanád egri püspök 1336. évi oklevelét; 3) az egri káptalan 1339. évi oklevelét. Az alperesek szerint János Bács {Bach) fia: Chobaldor fia: Mihály fia: Lőrinc fia: János fia, Mihály pedig Bács fia: Choboldor fia: Mihály fia: Lőrinc fia, ősüket, Bácsot IV. László király Külgégény és Belgégény birtokokban nemesítette meg, míg a velük együtt nemesített Miklós fia: János utód nélkül hunyt el. A közgyűlésen Perényi Péter máramarosi ispán Szabolcs megye hatóságával együtt a felperesek keresetét elutasította, s úgy ítélt, hogy az alpereseket nem a hatoda, hanem Külgégény fele és Belgégénynek harmada illeti meg (ZsO II. 4872. sz.). — A család leszármazási táblája: C. Tóth N.: Szabolcs megye 179. — Külgégény a kemecsei határ déli részébe olvadt, Kemecse és Tura

között,

Túrától ENy-ra (Németh P.: Szabolcs 117.: Gégény, Gégényhegyoldal). — Belgégény ma: Gégény (SzSzB vm.).