C. Tóth Norbert - Németh Péter: Várjobbágyokból nemesek. A Megyeriek és Rádiak küzdelme a nemesi létért (Függelékül a Megyery család oklevelei és egykori levéltáruk jegyzéke) - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 14. (Budapest, 2023)
A státuszper(ek) - A per alapját képező birtokok
A státuszper(?k) 23 ennek ellenére nem ment könnyen, mivel Vasvári Fekecs Miklósnak — vejével, Boldizsárral együtt - esküt kellett tennie egy, a Darai nemesek ellen folyó perben. Jóllehet az esküt a vő az egri káptalan előtt letette, de Miklósnak már nem volt alkalma erre, mert a kijelölt időpont, 1406. október 6-a előtt elhunyt. A birtokrészt az eskü elmaradása miatt a megyei hatóság lefoglalta és a Darai nemesek kezére adta, akik viszont — az asszonyok állítása szerint — a nádor kezére játszották át.88 S, hogy a helyzet még jobban bonyolódjék, a Darai nemesek végül mégsem váltották magukhoz azt, hanem átadták annak jogát a szintén a Káta nemből származó Csarnavodai Mihálynak és Istvánnak.89 88 ZsO II. 5427. sz. — A felek, azaz Miklós leányai és Darai nemesek 1409-ben állapodtak meg különböző vitás kérdéseik rendezésében (Lelesz II. 408/230. sz.). 89 ZsO II. 5520. sz. - Lásd erre Németh P.: Csaroda 75. 90 DF 221 824. - A két asszony Csarnavodai Jakabbal, Krizogonnal és Péterrel együtt tett panaszt, de az oklevél - Szirmay A.: Szathmár II. 299. (vö. Csánki I. 501.) ellenére - nem szól arról, hogy bármelyik férfi is valamelyik asszony férje lenne. 91 Lelesz I. 259/65. sz. 92 ZsO VI. 311. sz. 93 Uo. 94 ZsO XII. 559., 745. sz. Az előbbi királyi intézkedéseknek megfelelően végül a birtokrész visszakerült a leányok, illetve férjeik kezére, legalábbis 1429-ben Dorottya és Margit nemesasszonyok Vasvári birtokon éltek,90 de hogy utána mi lett a sorsa, a rendelkezésünkre álló forrásainkból egyelőre nem derül ki. Könnyen elképzelhető azonban, hogy az 1390-ben feltűnő Rádi László91 - akinek ráadásul özvegyét, éppen mint Fekecs Miklós egyik leányát, Dorottyának hívták92 — és az 1417-ben szereplő Rádi Demeter93 birtokába juthatott aVasváriak rádi része. E feltételezésünk több oknál fogva is elképzelhető: egyfelől László és Demeter nevének elhelyezése a Rádiak családfáján felettébb nehéz, mivel egyikőjük apja sem ismert. Másfelől az idézett 1417. évi adatból éppen Demeternek Rádi László özvegye, Dorottya elleni peréről értesülünk. Végül harmadrészt 1425-ben a szóban forgó Rádi László fia, Illés, illetve Kércsi Torkos Miklós fiai, Mihály, János és Imre tettek osztályt az őket közösen megillető Rád birtok negyedrészében.94 Az utóbbiak birtokba kerülése szintén a megoldatlan kérdéseket gyarapítja. A birtok másik fele a Rádi nemesek kezén maradt, jóllehet egy-egy darab az idő előrehaladtával „lekopott” belőle: így például 1382-ben Rádi János fia, István adott át egy bizonyos Mike fiának, Mihálynak a nagyanyja után az ország
