C. Tóth Norbert - Németh Péter: Várjobbágyokból nemesek. A Megyeriek és Rádiak küzdelme a nemesi létért (Függelékül a Megyery család oklevelei és egykori levéltáruk jegyzéke) - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 14. (Budapest, 2023)
Függelék: Egy kisnemesi család, a (vasmegyeri) Megyeryek levéltára - A vasmegyeri Megyery családra vonatkozó okiratok
186 Várjobbágyokból nemesek veleik kiadásáról.” Ennek a 18. századi iratjegyzéknek az utolsó száma 113, az utolsó évszáma pedig 1755., néhány 17. századi darabbal. Elmondható tehát, hogy a 19. századig a család igenis figyelt a birtokjogi irataira. A változás a 19. században történt. Ebből az időből semmiféle iratjegyzéket, a levéltári anyag megőrzésének formáját nem ismerjük. S ekkor került ki a levéltárból az anyag egyik ékessége, Mátyás király 1489. június 6-i átírása az 1378. november 10-i oklevélről.159 Erről a pataki református középiskolákban tanuló Megyery-fiú (most már y-nal írva a nevét) tehetett. 159 Lásd a kötetben az Oklevéltár V. szám alatt. 160 Magyar nemzetségi zsebkönyv 444. - többi családtagra vonatkozóan is. 161 Zonda T.: Balassagyarmat 151. 162 HU MNL SzSzBML XIII.31.5. kisdoboz, II. „A leleszi orsz. levéltárban őrzött vasmegyeri Megyery-család iratainak elenchusa 1294-1783.” Megyery Pál (sz. 1861, - Nánássy Mária) Debrecenben, a református kollégiumban végezte középiskoláit, majd jogvégzetten a debreceni ügyvédi kamara titkára lett. Az ő bátyja, szintén a jogvégzett Megyery István (sz. 1859, - Korniss Sarolta)160 Szabolcs vármegye főjegyzője, később királyi (fő)ügyész volt az első, akinek a figyelmét a családtörténet köti le. Ennek oka nagyon is egyszerű: császári és királyi kamarási címet szeretett volna kapni, s ehhez kellett a nemesség igazolása.161 Nemcsak az őrizetében lévő oklevelek, de hamarosan a leleszi konventben található, sokkal terjedelmesebb anyagok váltak számára izgalmassá. Ezeket egy keménykötésű könyvszerű füzetbe másolta le, mint annak elöljárójában írta. A könyvecske címe: „A leleszi levéltárban őrzött vasmegyeri Megyery család iratainak elenchusa 1294—1783.” (Lásd a 2. kép.) Az 1—24 oldalon olvasható kivonatokat még „1840. aug. 28.-ik napján Zsarnay Máté a N(agyságos) Leleszi Convent országos levéltár a(l)jegyzője. P. H. ” adta ki, a ma már nem létező másolatról a könyvecskébe Bűd-Szent-Mihályon (ma: Tiszavasvári) felesége szüleinél, 1897. szeptember 17-én fejezte be és igazolta aláírásával az újabb másolást. Munkáját meg is indokolta: „Azon czél, hogy az okmányok - a leleszi konvent levéltárában - külön-külön is feltaláltassanak - ilynemű rövidített feljegyzések mellett elérhető - mely okból az érdeklődő kutató személy — a levéltári adatok megtekintésére utaltatik.” Ugyanis a lelesziek mellett a budai kamarai levéltár anyagának a regesztái (25-26. oldalak) is olvashatók a könyvecskében. Ügy látszik tehát, hogy Megyery István a család történetét tervezte megírni vagy megíratni, s ennek elősegítésére végezte az anyaggyűjtést.162 Amikor befejezte életét (fi 931), a levéltár az alig fiatalabb Pál öccsére szállt, aki nemsokára követte őt a földi világból (t 1934). Ám még elhunyta előtt a családi
