C. Tóth Norbert - Németh Péter: Várjobbágyokból nemesek. A Megyeriek és Rádiak küzdelme a nemesi létért (Függelékül a Megyery család oklevelei és egykori levéltáruk jegyzéke) - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 14. (Budapest, 2023)
A pereskedéssel kapcsolatos oklevelek regesztái
110 Várjobbágyokból nemesek jelenlétében a kijelölt királyi emberek egyike 1378. február 9-én és az azt követő alkalmas napokon kimenve Vasmegyer, másik Megyer és Rád birtokokra a szomszédok és határosok összehívása után, az ő meg a felek vagy ügyvédjeik jelenlétében a királyi emberek királyi mértékkel mérjék meg, vagy ha azt nem tudnák, szemmel megtekintve fogott bírókkal együtt az ország szokása értelmében becsüljék fel azok értékét; minderről pedig az eljárás 8. napjára tegyen jelentést nekik a leleszi konvent. Arról az időpontról a felek által visszahozott jelentés megvitatását az országbíró levelével György-nap nyolcadára halasztotta. Az 1378. évi György-napi nyolcadon (Gégényi) Mihály fia: Pál és (Megyeri) István fia: János a maguk nevében személyesen, (Rádi) István fia: Mihály és János fia: Péter nevében a leleszi konvent ügyvédvalló levelével egyfelől, másfelől Fekecs Miklós szintén személyesen megjelenve bemutatták a leleszi konvent 1378. február 11-e után kelt jelentését (8). Az oklevél bemutatása után a felek ítéletet kértek. Mivel (Bebek) István országbíró bírói intézkedése értelmében a bírói közgyűlésen Szabolcs megye alispánja és szolgabírái közös tanúvallatást tartottak egyfelől Vasvári Tamás fiai: Miklós és János, másfelől Vasmegyeri Tamás fia: Vas Miklós, Halálos fia: István, János fia: András, Megyeri Miklós fia: János, Péci Gergely és Lukács fia: Gergely, Rádi Pál fiai: Balázs és János, Bede fiai: Mihály és Kozma - akik (Gégényi) Mihály fia: Pál, (Megyeri) István fia: János, (Rádi) István fia: Mihály és János fia: Péter atyafiai — között, ahol a megye nemesei azt vallották, hogy a mondott megyeri és rádi nemesek Szent István király ideje óta nemes várjobbágyok, és a nádori és megyésispáni gyűléseken kényszerből láttak el szolgálatot, a Kont Miklós nádor által megkérdezett alispánok, szolgabírák és esküdt ülnökök pedig azt válaszolták, hogy (Vasmegyeri) Tamás fia: Vas Miklós, János fiai: András és Balázs, Halálos fia: István, (Megyeri) Miklós fia: János, (Rádi) Pál fiai és Bede fiai a mondott birtokokban nem igazi nemesekként, hanem várjobbágyok módjára élnek és ősidők óta Szabolcs várnak szolgálnak, a birtokokat ezen terheik alapján birtokolják, és a különböző királyi hadjáratokban hűen szolgáltak; Megyer birtokot 185 márkára, Vasmegyer birtokot 256 márkára és Rád birtokot 170 márkára becsülték a leleszi konvent oklevele szerint. Ezért az országbíró a birtokok ügyében a mondott becsű értelmében a felpereseknek, annak megfelelően, ahogy az egyes felpereseket az említett birtokok megilletik, eskü letételét akarta elrendelni, de mivel (Gégényi) Mihály fia: Pál, (Vasmegyeri) István fia: János a maguk meg (Rádi) István fia: Mihály és János fia: Péter nevében a fenti ügyben rábízták magukat (Fekecs) Miklós esküjére, amit Miklósnak az ország szokása szerint az említett birtokok felének becsűje szerint kell letennie, Fekecs Miklós viszont az eskütételt nem vállalta, ezért az
