C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)
Tanulmány - 1. Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv
1.12. A kanonokok „panaszai" 79 volt. E feltételezést egyetlen adattal alá is támaszthatjuk: Mátyás király 1490. januári, esztergomi időzése kapcsán az érsek leveléből tudjuk, hogy a királyi pár az érseki palotában szállt meg.453 453 Uo. 130. 454 „in... domo rectoratus altaris Sancte Anne in ecclesia Strigoniensi fundati" - Eszter gomi arch. 121. - Az oltár szerepel még a Krisztus-kollégium 1530. körüli megújításáról szóló káptalani határozatban is (X. sz. - 242/12-243/7.). 455 Lásd az erről szóló tanulmánykötetet (Prokopp M.-Vukov K.-Wierdl Zs.: A feltárástól az újjászületésig). 456 Prokopp M.: III. Béla király esztergomi palotakápolnája 194-195., Vukov K.: Az esztergomi várkápolna 54-55. 457 Vukov K.: Az esztergomi várkápolna 37. 458 Prokopp M.: III. Béla király esztergomi palotakápolnája 188. 459 Zsoldos A.: Az Árpádok és asszonyaik 189. Visszatérve a Szent Anna-oltárra, csak ennek az esetében jelezték a hol-létét: a királyi vár. (Hogy a helyzet bonyolódjon, egy 1497. évi, vikáriushelyettesi oklevél kiadási helyeként viszont a székesegyházban lévő Szent Anna tiszteletére szentelt oltár javadalmához tartozó házat nevezték meg.454 ) Amennyiben mégis elfogadjuk a vizitáció híradását (hiszen időközben alapíthattak a székesegyházban is Szent Anna tiszteletére oltárt), akkor adódik, hogy a Szent Anna-oltár a királyok korábbi palotájában, későbbi vári szállásán állt és magánoltárként funkcionált. Helyét nagy biztonsággal meg tudjuk határozni: az oltárt minden bizonnyal a ma már helyreállítva látogatható esztergomi királyi várkápolnában455 kell keresnünk. A III. Béla király által az 1180-as évek közepére kora gótikus stílusban átépített kápolnához456 észak felől egy kis helység, talán a sekrestye csatlakozhatott,457 és a várudvari teraszról a kápolnába nyíló kapu feletti timpanonban ma Szent Anna harmadmagával - 15. századi - freskókép töredéke látható.458 Mindehhez még hozzátehetjük, hogy III. Béla király első feleségének keresztneve - legalábbis Magyarországon - éppen Anna volt.459 A fentiek alapján tehát könnyen elképzelhető, hogy a vizitációban „váriként" emlegeti oltár a palotakápolna egyik, netán a főoltára lehetett, és - jóllehet erre semmilyen adat nem áll rendelkezésünkre - esetleg magát a kápolnát is Szent Anna tiszteletére szentelték. Az oltár elhelyezkedése folytán a székeskáptalan jogai csak elvben érvényesültek (ahogy a jegyzőkönyv mondja: supressus est), azaz valójában az érsekek intézkedhettek az oltár ügyében. 1.12.4. Zsigmond király papjai A kanonokok harmadik sérelme szerint „volt (kiemelés tőlem - C. T. N.) tizenkét pap, akiket a királyi úr káplánjainak neveztek, akiknek Zsigmond király rendelkezéséből kötelessége volt, hogy minden hórán, mint a karbeliek, jelen
