C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)
Tanulmány - 1. Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv
1.12. A kanonokok „panaszai" 75 seiben 1509 és 1519 között rendszeresen találkozni a procurator megválasztá sának hírével.404 A fentiek felvetik annak a kérdésnek a vizsgálatát, hogy az esztergomi nagyprépostok közül kiket kellett királyi szolgálatuk miatt így helyettesíteni? túli dirigere et promovere non curaret, talis ad hoc electus negotia et facta capituli pertractare, regere et gubernare sciat, valeat atque possit, et tali provideatur de salario et proventibus prepositi." - 227/13-23. 404 Vö. Registrum Strig. 11-13., 82., 91., stb. 405 Esztergomi arch. 20. 406 Arch. 1000-1301. 119. 407 Esztergomi arch. 22. 408 Hegedűs A.: Vásári Miklós 172. 409 Esztergomi arch. 23. 410 Arch. 1301-1457. 1. 91. 411 Esztergomi arch. 23. 412 Vö. Fedeles T.: Pécsi székeskáptalan 466. 413 Vö. Tusor P.: Purpura Pannonica 43. 414 Esztergomi arch. 24. 415 Vajk Á.: Kanizsai János 197. 416 Esztergomi arch. 24. 417 Bónis Gy.: Jogtudó értelmiség 109. 418 Esztergomi arch. 26. 419 C. Tóth N.: Erdődi Bakóc rokonság 17. 420 Esztergomi arch. 26. Az 1397. évet megelőző évszázadokból az első személy, akiről kimutatható, hogy olyan tevékenységet folytatott, amely elszólította Esztergomból, Lukács prépost (1280-[1282])405 lehetett, aki Erzsébet özvegy királynénak volt a kancellárja (1280-1282).406 Őt Vásári Miklós (1339-1347) követi,407 aki 1343-ban Nápolyban járt Erzsébet anyakirályné társaságában.408 A harmadik személy András fia, Miklós (1347-1350)409 lehetne, aki egyúttal királyi kápolnaispán is volt,410 így általában a nem túl távoli Visegrádon a királyi udvarban tartózkodott. A következő prépost, Guillaume de la Jugie bíboros (1350-1374)411 viszont egy-két napon túl valószínűleg nem töltött el többet Esztergomban, egyéb méltóságai, tisztségei és megbízatásai ugyanis inkább a Szentszékhez,412 semmint a magyar királyi udvarhoz kötötték.413 Utóda, Kanizsai János (1374-1384)414 előbb a padovai egyetemen tanult, majd hazatérése (1379) után Erzsébet királyné udvari káplánja lett,415 de e funkciója nem távolította el feltétlenül Esztergomból. A vizitáció elvi keletkezése utáni időszakból Gewitz Ferenc prépostot (1421-1426)416 említhetjük, akinek királyi ítélőmestersége417 biztosan elszólította székhelyéről. Az őt követő nagyprépostok közül egyedül Bakóc Tamás érsek unokaöccséről, Erdődi (Bakóc / Szatmári) Jánosról mondhatjuk el ugyanezt: méltóságviselése (1502-1517)418 idején előbb Itáliában tanult,419 hazatérése után királyi titkárként (1509-1512),420 majd személy
