C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)
Tanulmány - 1. Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv
1.9. A székesegyház kápolnái és oltárai, valamint azok igazgatói 61 Tákosi Ferenc tisztségviselésére maradt adat. A pontos hatáskörük ezek alapján még homályosan sem vázolható, mivel a három oklevél az általuk betöltött hivatal szempontjából teljesen érdektelen. Ha a királyi udvarmester feladatai felől közelítjük meg a kérdést, akkor talán egy picivel előrébb juthatunk: ő volt királyi udvar elöljárója, ő vezette le a királyi tanács üléseit és ő - is - válaszolhatott a külföldi követeknek, továbbá ő volt a rendezője a királyi kápolnában lebonyolított egyházi ünnepségeknek.323 Ez utóbbi funkciója az érseki udvarmesternek is lehetett, mivel a vizitáció adata szerint bizonyos esetekben ő fizette a klerikusokat. Ezentúl azonban csak sejtéseink lehetnek: minden bizonnyal ő volt az érseki udvar elöljárója. A tisztségre a 15. század közepe előttről még utalás szerűen sincsen adatunk (a királyi udvarban is a 14. század hatvanas éveiben tűnik fel),324 így az 1397-re keltezett vizitációban való jelenléte már-már csodaszámba megy. Időközben, Kuffart Hajnalkának köszönhetően előkerült egy 1486-ra keltezhető tervezet, amelyben összeírták azokat a személyeket, akik a Magyar Királyságba érkező gyermek, Estei Hippolit esztergomi érsek udvartartását alkothatják (nem tudjuk, hogy ebben a formában elfogadták-e Itáliában a tervet, illetve mi valósult meg belőle Esztergomban). Ebben Hangácsi Mihály udvarmesterként, Fica Demeter asztalnokként, az itáliai Taddeo pohárnokként, Markos Péter pedig istállómesterként szerepel.325 323 Kubinyi A.: A királyi udvar élete 315., 317-318. 324 Arch. 1301-1457. 1. 51. 325 ASMo Casa e Stato, busta 386. 85. 2037.IV/2. (Kuffart H.: Esztergomi számadáskönyvek 185., 194.) - A jegyzéket Kuffart Hajnalka és Neumann Tibor dolgozza fel közös tanulmányában („Olyan szép kísérete lesz, mint kevés úrnak Itáliában" Az esztergomi érseki udvartartás szervezése 1486/87 folyamán), ezért tekintek el a részletesebb elemzésétől. 1.9. A székesegyház kápolnái és oltárai, valamint azok igazgatói A vizitáció ötödik válaszában a kanonokok felsorolták a székesegyházban lévő kápolna- és oltárigazgatókat, illetve feladataikat. Az utolsó előtti válaszban (48.) a kanonoki házak kapcsán még egy, újonnan alapított oltárról is szó esik, ezért ezt, illetve a Szent Jeromos-kápolnát is felvettem a táblázatba. (Lásd a 5. táblázatot. Az első oszlopban a kápolna vagy az oltár neve, mellette zárójelben az adattár oldalszáma, a másodikban az igazgató neve, a következőben a javadalomviselésének okleveles forrásokkal alátámasztható ideje, mellette zárójelben szintén az adattár oldalszáma, a negyedik oszlopban pedig a különböző megjegyzések szerepelnek.)
