C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)
Tanulmány - 1. Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv
42 Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv birtoknak a káptalan részére történő adományozásáról szóló privilégiumát.175 Péter utóda, Gewitz Ferenc prépostsága alatt (1421-1426)176 ismét arról szólnak okleveleink, hogy a nagyprépost tartja kezén a birtokot.177 Ezzel szemben Agárdi Mihály méltóságviselése idejéből (1428-1437)178 származó két oklevelet úgy is érthetünk, mintha megint a nagyprépost és a székeskáptalan közös birtoklásában lenne Gyerk.179 Egy fél évszázaddal későbbi, a tizedjövedelemről szóló adatunk ugyanezt erősíti meg.180 175 EFB 121. (ZsO VI. 1628. sz.) 176 Esztergomi arch. 24. 177 1423. IV. 14.: „iobagiones dicti Francisci prepositi ecclesie Strigoniensis in possessi one Gerek vocata residentes" - ZsO X. 392. sz., vö. még 592. és 779. sz. 178 Esztergomi arch. 24. 179 1436. VI. 22.: „ad possessionem Gywrk vocatam honorabilium dominorum Micha elis prepositi et capituli ecclesie Strigoniensis" - DL 12920.; 1436. VI. 22.: az országbíró „prepositum et capitulum ecclesie Strigoniensis idéztette meg „a possessione Gywrk ipsius capituli ecclesie Strigoniensis" - DL 12921. 180 1492. III. 9.: „ad mensam capitularem dicte ecclesie legittime pertinerent" - DF 236168. 181 Registrum Strig. 114., 118. 182 Esztergomi arch. 31. 183 „apud manus ipsorum habita" - DF 235820. 184 „universos populos et iobagiones lectoratus ecclesie Strigoniensis in Damas commorantes" - DF 236773. A fentiek után nincsen más dolgunk, mint a felsorolt adatokat egy nevezőre hozni, mindehhez a székeskáptalan gazdasági jegyzőkönyvét hívhatjuk segítségül. Ebben azt látjuk, hogy egyrészt Gyerk és Németi mindig Szebelléb birtokkal szerepel egy csokorban. Másrészt e hármas birtokegyüttes élére mindig a káptalan választ officiálist, aki egyébként sohasem a prépost. Példának okáért 1516-ban a szebellébi, németi és gyerki officiolátus élére a komáromi főesperest választották, 1517-ben pedig Budai Bálint kanonokot.181 Jóllehet a számadáskönyvből a birtokok jövedelmével kapcsolatban több nem derül ki, annyi talán megállapítható, hogy azokat a többihez hasonlóan szétosztották a káptalan tagjai között. A Bars megyei Damás birtok esete némileg hasonló a másik két említettéhez képest. A vizitáció ellentmondó információival szemben az Anjou-kor második és Zsigmond-kor első felében egyértelműen az olvasókanonok birtokában találjuk: 1365-ben Alsáni182 Bálint olvasókanonok kérte a királyt a székeskáptalan nevében, hogy járassa meg Damás birtokuk határait.183 1376-ban Lajos király adott általános érvényű parancsot minden bírói hatóságnak annak érdekében, hogy az esztergomi olvasókanonokság Damás birtokon lakó népeit és jobbágyait184 ne kényszerítsék ítélőszékük előtti megjelenésre, hanem a velük kapcsolatos ügyekben az olvasókanonok vagy kinevezett bírói előtt ke
