C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)
Mutatók
Az esztergomi székeskáptalan 15. századi testületéről szóló sorozat harmadik - valójában negyedik - kötetét tartja kezében az olvasó. Az első kötetben a testület létszámát és a stallumok rangsorrendjét, valamint a kanonokok méltóságviselését elemeztem a 15. században. A második kötetben a sasadi tizedperrel, illetve az első kötetből megismert kanonokok közül néhánynak az ügyvédi tevékenységével foglalkoztam, egyúttal a feltártam a per 15. századi történetét. A sorszámot nem viselő kötet az Esztergomban működött székeskáptalan és három társaskáptalan tagjainak archontológiai jegyzékét, valamint az esztergomi szentszéki bíróságot alkotó személyek neveit és tisztségviselésük évkörét tartalmazza. A sorozat harmadik - időben negyedik - kötete a középkori magyar egyháztörténet egyik legbecsesebb forrásának, az esztergomi székeskáptalan 1397. évi egyházlátogatását megörökítő és egyúttal a káptalani statútumokat is magában foglaló, a 15. század második felében lemásolt jegyzőkönyvének (canonica visitatio), illetve az azt tartalmazó teljes kötet anyagának kiadását és elemzését tartalmazza. Az első részben részletesen elemzem a vizitáció keletkezésének és létrejöttének idejét, valamint módját. Megvizsgálom azt is, hogy a benne leírtak mennyiben feleltethetők meg az egyéb forrásaink alapján a székeskáptalanról megismert, illetve megismerhető képpel. A munka második részében a teljes kötet anyagát, tehát nemcsak a Kollányi Ferenc által 1900-ban - hiányosan - kiadott egyházlátogatási jegyzőkönyvet, hanem az elé és utána beírt, részben utólag hozzákötött oldalakon lévő szövegeket tettem közzé a modern szövegkiadási elveknek megfelelően.
