C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)
Tanulmány - 1. Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv
26 Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv kai folyamatosan kimutatható a káptalanban. Három ízben, több éven keresztül esztergomi vikárius (1399-1403, 1411-1423, 1425-1428) volt, miközben elnyerte a honti (1407), majd a nyitrai főesperességet (1411-1418), végül pedig az olvasókanonokságot (1418-1428). Mindemellett 1395 és 1407 között a piacenzai prépostságot is betöltötte.41 Hasonlóképpen nem szerepel a kanonokok között Lukács fia, Kis Balázs, aki 1388-tól mutatható ki a kanonok között, és ő volt az első igazgatója a Kanizsai János esztergomi érsek alapította Szűz Mária-kápolnának (1396). Kis Balázs 1402 végén bekövetkezett haláláig volt a testület tagja.42 41 Esztergomi arch. 180., 255-256., 82., 97., 32.), életrajzát lásd C. Tóth N.-Lakatos BMikó G.: Pozsonyi viszály 214-221. 42 Esztergomi arch. 143., 113. 43 „Item, si sunt in dicta ecclesia aliqui canonici, qui in ordine existentes sacerdotali et residentes, celebrant in ipsa ecclesia missam, nec ne? Et quot sunt tales, qui non celebrant?" -159/33-35. 44 „ita est repertum, quod domini Stephanus lector, Ladislaus Nittriensis, prepositus Sancti Thome de monte, dominus archidiaconus Huntensis sacerdotes, a duobus transactis iam annis unam missam in dicta ecclesia cathedrali non celebraverunt, licet dominus Huntensis se excuset, ratione sue infirmitatis non potuisse celebrare." - 210/8-12. Kettőjük hiányzása a jegyzőkönyvből - hiszen a távollévők között sem sorolták fel őket - meglehetősen rejtélyes: semmiképpen sem szól a vizitáció megbízhatósága mellett. A jegyzőkönyv egy másik helyén, a harmadik kérdésre adott válaszban a kanonokok felsorolták az érsek után következő káptalani méltóságviselőket, a listában szereplő nevek megegyeznek az egyházlátogatás idején, az előbbiekben jelenlévőkként felsorolt személyekkel. Különbség mindösszesen annyi, hogy szinte mindegyikük esetében találunk valami többlet információt: van, akinek az apja nevét (Gergely fia Péter nagyprépost, Jakab fia László nyitrai, Kelemen fia Pál honti, Dénes fia András komáromi, Lóránt fia János zólyomi főesperes), van, akinek a ragadványnevét (Frank István olvasókanonok, Sós László nógrádi főesperes), van, akinek a „családnevét" (Lévai Jakab gömöri és Budai János barsi főesperes), és végül van olyan, akinek az egyetemi fokozatát ([Pöstyéni] Tamás doctor, sasvári főesperes) tüntették fel. A kiegészítések, mivel amelyik kanonoknál ellenőrizhető, ott megfelel a valóságnak, érdemi információkkal szolgálnak, még pedig a tekintetben, hogy e részt biztosan nem 1397-ben állították össze. Mindezzel összhangban a vizitáció további három kérdésére adott válaszok valóságtartalma is felettébb ingatag. A 12. kérdésre (hányán vették fel a papi rendet és laknak helyben, illetve miséznek, továbbá, kik nem miséznek)43 adott felelet szerint István olvasókanonok, László nyitrai főesperes, a szenttamási prépost és a honti főesperes - habár felszentelt papok - két éve nem miséztek; a honti főesperes esetében annak betegségével magyarázta ezt44 Az okleveles források alapján a felsorolt két személy méltóságviselése (Farkasfalvi Frank István olvasókanonok 1388-1417 és Miklós fia, László nyitrai főesperes 1408-1411
