C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)
Tanulmány - 1. Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv
1.2. Az egyházlátogatás „résztvevői" 19 foglalt már a szakirodalom. Ráadásul ott van számunkra Kollányi Ferenc munkája, amelyet segítségül hívva valamennyi kanonok azonosítható. Kollányi munkájában azonban egyik „anomáliát" sem jelezte, nála jól megfért egymás mellett Nagy Márton és Esztergom-újvárosi János 1397. évi együttes esztergom-szentistváni prépostsága,27 illetve az utóbbi és Sóvári Sós László 1397. évi szintén egyidőben viselt őrkanonoksága.28 27 Kollányi F.: Esztergomi kanonokok 72., 75. 28 Uo. 81. 29 „In Sasad etiam et Ewrs non plus recipiant decimatores pro suo salario, quam unam portionem et illam dividant inter se." - 233/1-2. A teljes vizitáció feldolgozása a fentiekhez hasonló példák sokaságát hozta elő, így aztán az a gyanú fogalmazódott meg bennem, hogy a szöveg nem egyszerűen interpolált, hanem gyakorlatilag több darabból összeállított munka. (Ezért volt szükséges elkészíteni előbb az esztergomi káptalanok archontológiáját, hogy aztán annak segítségével, Kollányi Ferenc adattárától függetlenül végezhessem el a nevek azonosítását.) De, mielőtt bármi továbbiról szó esnék, ismét le kell szögeznünk: a szöveg egyetlen kéz írása. Ezt mindössze annyiban lehet pontosítani, hogy a statútumokat tartalmazó rész egyik címében (Sala rium dicatorum decimas et proventus capituli dicantium) az utolsó, a sasadi és örsi tizedszedőkre vonatkozó részt utólag más kéz illesztette be.29 A jelen esetben ez azt jelenti, hogy például a Kesztölci Mihály adományáról szóló rész nem válik el az előtte és utána következő szövegrésztől, mint ahogyan egyetlen másik, interpolációnak tekinthető rész sem. Úgy hiszem, nem igényel további bizonyítást az a tény, hogy a vizitáció szövegével problémák vannak, így nincs mit tennünk, mint első lépésben megvizsgálnunk a vizitációban szereplő kanonokok javadalomviselési idejét és feldolgozni a benne található névanyagot. Második lépésként pedig meghatározni a keletkezési idejét és módját. 1.2. Az egyházlátogatás „résztvevői" Antonio da Ponte vikárius és vizitátor 1397. május 24-én, miután a harang szavára a székeskáptalan helyben tartózkodó tagjai, azaz Péter nagyprépost, István olvasókanonok, Gergely éneklőkanonok, Abrahám őrkanonok, László esztergom-szentgyörgyi, János esztergom-szentistváni, István esztergom-szenttamási prépost, László nyitrai, László nógrádi, Jakab gömöri, Pál honti, János barsi, András komáromi, Tamás sasvári és János zólyomi főesperes, Bereck, a Krisztus teste- és Péter, a Szent Adalbert-kápolna igazgatója, Erdélyi Antal, Rozgonyi Simon, Szondi Gergely, Orgonista Lőrinc, Tornai Benedek, Keresztes László, Verebélyi Miklós, Bingolai Antal, György szepesi prépost, Liptói Miklós, Ferenc, Szentpéteri Balázs, Verebélyi János, Csúzi Péter, Nagy Antal, Chohan László, Nyitrai Pál, János - Péter prépost (káplánja) -, Péter - a vikári
