C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)
Tanulmány - 4. Összefoglalás
134 Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv ve, maga a szövegezés is világosan bizonyítja, hogy ez a rész a visitatio után Íratott le. Ugyancsak - olvassuk ebben - vannak még egyébb igazgatóságok is, a melyeket postea - azután, alapítottak egyes jámbor káptalanbeliek, lelkűknek üdvére. Ezt csak is úgy lehet érteni, hogy az egyházlátogatás megtörténte után jöttek létre e javadalmak. Átlapozva a kéziratot, azt fogjuk tapasztalni, hogy amikor olyan egyénekről tétetik a jegyzőkönyvben említés, akik a leírás idejében már nincsenek az élők között, rendszerint nem hiányzik a név mellől a néhai, a quondam szócska. Ezt előre bocsátva és szem előtt tartva, legalább megközelítőleg megtudjuk mondani, mikor készült e kézirat."768 Az előbb jelzett hibás előfeltételezés után Kollányi levonta a szöveg (kézirat) leírásának idejére vonatkozó helytálló következtetést: „(u)gyanis a fentebb említett javadalomnak, a sz. Jeromos kápolnája igazgatóságának leírásában azt olvassuk, hogy sz. Jeromos kápolnáját a főszékesegyház északi részében Kesztölczi Mihály olvasókanonok építette és javadalmazta ... Miután ezen leírásban Kesztölczi neve két ízben is említtetik, és egyszer sem olvassuk neve mellett a quondam szócs kát, ebből észszerűen arra kell következtetnünk, hogy mikor azt leírták, Kesztölczi még életben volt. Már pedig tudjuk, hogy Kesztölczi Mihály 1469-1499- ig769 szerepelt mint esztergomi olvasókanonok. A kéziratnak tehát, a melyet itt másolatban bemutatunk, szintén ezen évek alatt kellett készülnie."770 768 Uo. 72-73. 769 Jelen tudásunk szerint 1483 és 1499 között mutatható ki. 770 Kollányi F.: Visitatio 73. A kulcs az ún. 1397. évi vizitációval kapcsolatban a „kézirat" kifejezés: Kollányi Ferenc feltételezésével szemben nem a Kanizsai János esztergomi érsek által elrendelt egyházlátogatási jegyzőkönyv szövegének „modernizált" és kiegészített másolatával van dolgunk, hanem több, különböző időpontban lejegyzett szövegnek - a Kollányi által jelzett időpont körüli - összeszerkesztésével. Azaz a 15. század végén nem az eredeti, 1397. évi jegyzőkönyvet másolták le és bővítették szövegét az eltelt évszázad alatt bekövetkezett változások megörökítésével. A másolaton - valójában tisztázaton - elvégzett vizsgálatok alapján ugyanis biztosan nem a Kollányi Ferenc által feltételezett módon készült a vizitáció ma ismert szövege. A jegyzőkönyvben található számtalan személynév és megörökített esemény feldolgozása és elemzése után egyértelmű, hogy nem arról van szó, hogy az eredeti, 1397. évi szöveget modernizálták és bővítették. A szöveg bevezetésében és egy-egy adott válaszban együtt szereplő kanonokok ugyanis sokszor teljesen eltérő időpontban voltak a testület tagjai, méltóságviselésük időszakát évtized(ek) választották el, és sokszor még csak nem is érintkeztek egymással. Ráadásul itt is meg kell említeni azt a hihetetlen és egyúttal megmagyarázhatatlan tényt, hogy a testület egyik emblematikus figurájának, Vicedomini Máténak a neve még csak említés szintjén sem jelenik meg a szövegben: jóllehet 1395-től több mint három évtizeden keresztül volt a székeskáptalan tagja.
