C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)
Tanulmány - 2. A „vizitációs" kötet egyéb bejegyzései
2.2. A káptalani határozatok 109 rancsics Antal neve.627 A 16. századi magyar politikai élet és humanista történetírás628 egyik legjelentősebb alakját, későbbi esztergomi érseket 1550. október 10-én nevezte ki Ferdinánd király az esztergomi székeskáptalan olvasókanonoki méltóságára, amelyet az egri püspöki szék elnyeréséig viselt.629 Mindezek alapján e három formula leírását és részben használatát is az 1550 és 1560 közötti évtizedre tehetjük. 627 „quodque officia denique et onera reverendi domini Anthonii Wrancii, lectoris ecclesia prenotate citra omnem dolum, fraudem et incommodum in officio notariatus mei quomodolibet annexa fideliter exequi et adimplere curabo" - Uo. (155/12-15.). 628 Gőzsy Z.: Verancsics Antal és a humanista történetírás, Gyulai É.: Turcissare. 629 Lakatos A.: Verancsics Antal 264., Kollányi F.: Esztergomi kanonokok 150. 630 Vö. Registrum Strig. 631 Lásd részletesen a 2.2.1. alfejezetben. 632 Lásd részletesen a 2.2.2. alfejezetben. 633 Lásd a VII. sz. alatt alatt (240/5-34.). 2.2. A káptalani határozatok A „gyűjteményes" kötetben található határozatok mindegyike, bármikor is másolták vagy jegyezték be, az ún. korai vagy középkori részben (a papír vízjele 1500 körüli gyártásra utal) található és egyik szövege sincs benne a székeskáptalan gazdasági jegyzőkönyvében.630 A kilenc szövegből hatot napi kelettel (VII-IX., XII-XIV. sz.), hármat pedig dátum nélkül (V-VL, X. sz.) vezettek be. Ennek okát nem tudjuk, de elképzelhető, hogy e szövegek esetében fogalmazványokkal van dolgunk. A három keltezés nélküli határozat közül a Kanizsai-kápolna ügyében született intézkedés (V. sz.) valamikor a 15. század legvégén keletkezhetett,631 a Krisztus-kollégium megújításáról szóló határozat (X. sz.) bejegyzését (de nem létrejöttét) azonban az utána következő, Várdai Pál esztergomi érsek 1530. évi oklevele alapján (XI. sz.), mivel a két szöveg írásképe megegyezik, ugyanerre az évre tehetjük.632 A harmadik, az elhunyt kanonokok után maradt jövedelmek és javadalmak ügyében hozott határozatot (VI. sz.) tartalma alapján szintén a 15/16. század fordulójára datálhatjuk: a szöveg a kanonokok szabad végrendelkezéséről szóló, a vizitáció 47. válaszában található leírás kiegészítésének tűnik. A kötetben dátummal megőrződött határozatok szintén a legkülönfélébb ügyekről szólnak. A legkorábbi - utólag bemásolt szöveg - az 1492. november 17-én tartott káptalani ülésen elfogadott, a káptalan tulajdonában lévő Szentanna városrészben élő vargákkal kapcsolatos: a kanonokok szabályozták a különböző típusú és fajtájú lábbelik árát.633
