C. Tóth Norbert: A pozsonyi társaskáptalan archontológiája / Archontológia Prešpurskej kolegiátnej kapituly 1204–1462 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 12. (Budapest, 2020)
BEVEZETÉS - A pozsonyi prépostsági templom védöszentje
Bevezetés 19 1514-ben81 szüntették meg, ez lett ugyanis a kápolna bejárata a templom felől.82 Hogy pontosan milyen építkezések zajlottak, azt további források híján csak találgathatjuk.83 (Prot. Test. 780. sz., Majorossy: Egy tekintélyes pozsonyi 472.). Természetesen a kápolna - ismét a szent nevének említése nélkül - szerepel Frigyes 1521. VII. 19-i végrendeletében is mint leendő temetkezőhelye és utolsó akaratának egyik kedvezményezettje (Prot. Test. 820. sz., Majorossy: Egy tekintélyes pozsonyi 472.). A Voyt Frigyes által alapított kápolna és a Szent Anna-kápolna azonosságát több dolog is bizonyítja: az egyik, hogy Voyt sírköve korábban a Szent Anna-kápolnában volt (jelenleg a szentély falánál van - Majorossy: Egy tekintélyes pozsonyi 471. 19. jegyzet), másfelől a kápolna későbbi kegyura a Meixner család volt (Rimely: Capitulum ecclesiae Posoniensis 168.), Frigyes második felesége, Anna pedig megözvegyülése után, 1522. július 24-e előtt egy Meixner Kristóf nevű pozsonyi polgárhoz ment feleségül (Politikatörténeti okit. 117.). 81 A kápolna bejárata felett szerepel az 1514-es évszám (Haľko-Komomý: Dóm 143.). 82 Szabó: Zur Baugeschichte des Pressburger Domes 5-8., Haľko-Komomý: Dóm 143-147. 83 További építkezésekre a 14. század második feléből is bőven vannak adataink: 1380. (DF 228259.), 1390. (DF 228267.), 1393. (DL 7837.), a plébániára: 1396. (DF 239150. = Rimely: Capitulum ecclesiae Posoniensis 330-332.). 84 Uhrin: A virgines capitales kultusza 21-23. 85 Uhrin: Szent Katalin 248. 86 Rácz: A Ják nemzetség II. 159-160., 168., 170., Hervay: Repertorium historicum 154-156. 87 Lásd erre Bartlett: Why Can the Dead 447-450. 88 „corpus Beati martyris, qui in dicta ecclesia requiescit” - Fejér II. 430., MES L 170. (DF 278923.). 89 Vő. Takács: Szent Márton teste 152. 90 Sajnos az 1204. évi adaton kívül egyetlen további említés sincs semmilyen szent ereklyéjére, amelyet a templomban őriznének, s erről a legújabb irodalom sem tud (vő. Via Sancti Martini kötet tanulmányaival). A pozsonyi templom dedikációjának megváltozása nem egyedülálló a történelemben, máshol is előfordult ugyanis, hogy egy adott egyház védőszentje mellé másikat is „felvett” és idővel aztán az vált elsődlegessé. Ez történt például a Sinai-hegyi monostorral is, amelynek Szűz Mária titulusát valamikor a 14. század előtt felváltotta a Szent Katalin patrocinium. 84 Vagy éppen Magdeburgban, ahol az eredeti, Szent Móric titulusú székesegyház a 13. század elején elnyerte a Szent Katalin elnevezést is.85 Mindkét esetben a szent ereklyéjének az adott templomban történt elhelyezése hozta magával a védőszentváltást. A védőszent megváltozására Magyarországról is vannak adatok, így például a Vas megyei Szent Margit tiszteletére szentelt pornói apátság 1221 után felvette a Szűz Mária titulust is, és ettől kezdve párhuzamosan e két védőszent neve alatt szerepel forrásainkban. Ez esetben az új titulus megjelenése a rendi hovatartozás megváltozásával függött össze: az addig bencés intézményből ciszterci rendi lett.86 A különböző egyházak védőszentje mai fogalmainkhoz képest relatíve könnyen változhatott: így például egy ereklye megszerzése révén, vagy egy nagyobb birtokadományt tévő személy kívánságának megfelelően, vagy éppen egy adott hely előbbi példából is látott rendi hovatartozásának megváltozásával.87 A pozsonyi templom esetében a fenti három lehetőség közül kettő is számításba jöhet: az 1204. évi pápai bulla említi az akkor még a várban álló egyházban „eltemetett szent mártír testét”.88 Noha az ereklyét nem nevezték néven, az éppenséggel Szent Mártoné is lehetett. A társaskáptalan kiköltözésével a várból értelemszerűen magukkal vi(he)tték a szent testét (vagy inkább annak náluk eltemetett részét)89 az új helyre.90 A leköltözés után majdnem száz évvel később, 1326-ban bukkan fel írásos forrásban az
